VII. Jézus másodszor roskad le a kereszt alatt

Jézus ismét elesik a kereszt súlya alatt, hogy majd minket fölemeljen. 
Ő tudja, hogy érdemes újra felállni, hogy van értelme továbbmenni.
Mi is hányszor botlunk el bűneinkben, hányszor görnyedünk össze az élet terhe alatt és hányszor kérdezzük magunktól: van értelme továbbmenni? 
Van értelme újra felállni? 
Nem lehetne így maradni és megpihenni? 
De nem egyedül kell felállnunk. 
Ha Jézusra tekintünk, Ő szól hozzánk: „Ifjú, mondom neked, kelj föl!”
 Hagyjuk hát magunkat felemelni!




VI. Veronika letörli kendőjével Jézus verítékét

A tömegből egyedül Veronika lép oda Jézushoz, hogy letörölje megfáradt arcát és enyhítse szenvedéseit. 
Az én kereszthordozásom közepette sem vagyok egyedül: Jézus mindig ott van mellettem és ha szenvedéseimet egyesítem az ő fájdalmával, akkor maga Jézus lesz az, aki szeretettel odalép hozzám és letörli verítékemet az úton.


V. Cirenei Simon átveszi a keresztet

Jézus sem bírta egyedül és Cirenei Simon az, aki segít az Istennek vinni a keresztjét.
Én el tudom-e fogadni a segítséget? 
Van-e bennem elég alázat ahhoz, hogy elismerjem, segítségre szorulok? 
Le tudom-e küzdeni gőgömet, önelégültségemet, hogy mindent egyedül akarjak elvégezni?
Hiszem-e Jézus szavait, hogy „magamtól nem tehetek semmit.”
Felismerem-e, hogy egyedül, a saját erőmből nem tudom vinni a keresztem? 
Felismerem-e megtörtségemben, hogy szükségem van Jézusra, mert csak ő tud igazán segíteni? Hagyom-e, hogy az Úr által rám szabott keresztet az Úr segítsen hordozni?
 
 

IV. Jézus édesanyjával találkozik

Még a tanítványok is elfutottak, de Mária szeretetből és hitből Fia mellett maradt még a kereszt alatt is. 
Jézusnak is vigasztalás volt anyját látnia, nekünk is vigasztalás lehet Mária a nehéz órákban. 
Mária is mindig mellettünk van és közbenjár értünk, úgy ahogyan fiát sem hagyta magára sosem. 

Szenvedéseim közepette észreveszem-e Máriát?
 Tudok-e erőt meríteni belőle? 
Tudom-e hittel kérni őt: „Imádkozzál érettünk bűnösökért.”?


III. Jézus először roskad le a kereszt alatt

Bizony, még Ő is elesik néha, hiszen Jézus a világ terhének keresztjét cipelte, a mi bűneink sújtották a porba.
 Nekem csak az Isten által rám szabott keresztet kell vinnem, mégis elesem alatta. 

Mindegy, hogy bűneink terhe, az élet gondjainak súlya alatt roskadunk össze, Jézus mindig segít felállni, ahogyan ő is talpra tudott állni bűneink ácsolta keresztjével.
Hiszem-e, hogy keresztem súlya alatt Jézus segítségével a legmélyebbről is képes vagyok újra talpra állni?




II. Jézus vállára veszi a keresztet

Jézus elfogadta keresztjét az Atya kezéből. 
Nem ellenkezik, csak a vállára veszi értünk és elindul vele, hogy mutassa számunkra az utat, hogy merre kövessük Őt. 
De ezt Ő már megmondta, hogy ez lesz mindannyiunk feladata: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét minden nap és úgy kövessen.”

Nem bújhatunk ki alóla. 
Fel kell vennünk keresztünket és egész életünkön át cipelnünk kell a Golgotáig. 
Sőt, nemcsak cipelni, hanem elfogadni és szeretni, mert a szeretetből vállalt igáról mondja Jézus: „az én terhem könnyű.” 



I. Jézust halálra ítélik

Jézus Pilátus előtt várja az ítéletet. 
Istenre hagyatkozva, csendben várja a döntést. 
Most ítélik el az igazságot, de Jézus tudja, hogy a fényt semmilyen sötétség nem olthatja ki végleg.   Hányszor mondta tanítványainak, hogy ne féljetek és lám, most ő sem fél, nem őrjöng és nem szól vissza. 
Tudja, hogy sokszor a csend a legjobb válasz. 

 Nekünk is meg kell tanulnunk hallgatni és meg kell tanulnunk nyugodtan válaszolni a legnagyobb vihar idején is.
Vajon én tudok uralkodni magamon, amikor igazságtalanul vádolnak?
 Megállom, hogy ne szóljak vissza, ha sértegetnek? 
Meg tudom-e tenni, hogy a magam védése helyett az igazságot és Istent hirdessem akkor is, amikor az lehetetlennek tűnik?






A keresztút nemcsak Jézus passiója, nemcsak a Szentírás legnagyobb drámája, nem csupán egy szenvedéstörténet. Életünk során mi is (van, hogy nap, mint nap) átéljük a keresztút egyes állomásait, nekünk is fel kell vennünk keresztünket és fájdalmak, szenvedések közepette fel kell vinnünk azt saját Golgotánkra. Így a keresztút egy ma is élő és ható, mindannyiunkhoz szóló személyes üzenet. Üzenet nem csak a megváltásról, az Istenért és embertársainkért vállalt áldozatról, a szeretetről, hanem üzenet a reményről is, hogy a mi kereszthordozásunk sem haszontalan és fölösleges. Jézus keresztútjával értelmet adott a szenvedésnek és mindennapi gondjainkban, fájdalmainkban is erőt meríthetünk az Ő gyötrelmeiből, aki értünk és miattunk járta végig ezt az utat.
Sokaknak azonban, akik önerőből próbálnak útjukon járni, a szenvedések csak érdesítik és nehezebbé teszik keresztjüket. Nekik keresztútjuk az elhagyatottságban a kereszten véget ér, míg azoknak akik Jézussal egyesítik szenvedésüket, azoknak a fájdalom csak csillogóvá csiszolja keresztjüket és akik Jézussal teszik meg ezt az utat a Golgotáig, azoknak a halál árnyékát elűzi a húsvéti fény és a kereszt deszkáin a feltámadás reménye csillog.

Édesanyámnak születésnapjára
Drága Édesanyám, köszöntelek most Téged,
hisz neked köszönhetek mindent, azt is hogy élek.
Te vagy az én mindenem, boldogságom, kincsem,
szívemben mindig velem vagy, ezt érzem.

Te vagy ki mindig megnyugtatsz, vigasztalsz, ha bántanak

és Te vagy a legjobb anya, kit ember csak kívánhat magának.
Sok mindent tanultam én Tőled, melyre mindig büszke lehetek
és bármikor emelt fővel közlekedhetek.

Tudom, nehéz az élet, ezt is megtanultam én,

de mi itt vagyunk egymásnak, ezért nem félek én.
Veszem az akadályt, mert keménynek neveltél
És remélem mindig büszkén szemléltél.

Bármit teszek, csak azért van, hogy két szemed csillogni lássam.

Maradj még velem nagyon sokáig ezt kívánom én,
Isten éltessen sokáig, hisz nagyon szeretlek én! 
 


Csakratisztítás fényvízzel


Helyezkedj el kényelmesen és vegyél egy mély lélegzetet… most engedd ki magadból nyugodtan, hagyd, hogy eltávozzon belőled a feszültség. Szívd be magadba mélyen a levegőt, áraszd el magad nyugalommal és fújd ki lassan, szeretettel… Vegyél egy újabb mély lélegzetet és engedd át magadon a levegőt, érezd, ahogy kitisztít és megnyugtat téged… Most érezd, ahogy a tested ellazul ettől a tiszta békességtől… ellazulsz lassan lábujjadtól fejtetődig… érezd, hogy egy szeretetteljes erő körülvesz téged, átölel szeretettel, fénnyel.
Most érzed, ahogy a bal kezedben egy vödröt fogsz. Nézd meg és lásd, ott van a kezedben… és most pillants a jobb kezedre… nézd, egy szép fehér szivacsot fogsz benne… vizsgáld meg mekkora, nyomogasd meg, milyen puha… Most előtted egy kis utat látsz, ami egy kúthoz vezet. Indulj el ezen az úton a vödörrel és a szivaccsal a kezedben… lépkedj rajta bátran, egyre közelebb és közelebb érve a csaphoz. Mikor odaérkezel, tedd a vödrödet a csap alá… és nyisd meg a csapot. Most lásd, ahogy a csapból aranyló tisztító víz folyik a vödrödbe… Folyékony aranyfény, szeretettel teli, tisztító energia.
Töltsd meg a vödrödet, s mikor megtöltötted, zárd el a csapot… Emeld fel a vödröt és érezd, hogy alig van súlya, hiszen szeretettel, tisztító vízzel van tele… Most indulj el vissza az úton, melynek a végén ott állsz te, várakozol önmagadra, hogy találkozzatok. Lépkedj önmagad felé szeretettel és lásd, ahogy mosolyogva várod magad. Odaérkeztél magad elé… mosolyogj önmagadra és tedd le a vödröt.

 Merítsd meg benne a szivacsot és itasd át ezzel az aranylóan fénylő, tisztító vízzel. Mikor a szivacsod beszívta a vizet és aranylóan fénylik, kezd el vele megtisztítani gyökércsakrád vöröslő színét, fénylő tölcsérét. Tedd bele a szivacsot, mosd az oldalát körbe-körbe ezzel az aranyló tisztító vízzel. Lásd, ahogy a szivacs mindent lemos róla s teljesen megtisztul, körben, a szélein, a belseje. Nézd, ahogy a szivacs letisztítja s fénylik a színe… gyönyörű vörös, forgó, fénylő, élettel teli.
Most mártsd meg a szivacsot a vödörben, mosd ki és újra töltsd meg ezzel az aranyló, tisztító vízzel. S most szakrális csakrádat elöl, ezzel a tisztító szivaccsal töröld át. Narancssárga fényét szikráztasd fel, színét élénkítsd és törölj ki belőle minden port, minden sötétséget, mindent ami rátapadt,… töröld át, lásd, ahogy tisztul, lásd, ahogy lemosol róla mindent… gyönyörűen fénylik narancssárgán.
Most a szivacsot újra mosd ki a vödörben és fordítsd meg magad előtt önmagad, és a hátsó szakrális csakrádat is narancssárga színűre tisztítsd meg. Moss ki ott is minden lerakódást, foltot, távolítsd el belőle és sikáld meg ott is. Látod, ha ott van egy kis folt, töröld le szeretettel a szivaccsal körbe-körbe.
Mosd ki újra szivacsod a vödörben és fordítsd meg magad. Most napfonatcsakrádat, hasi csakrádat elől aranyló sárgára tisztítsd meg. Mosd át ezzel a fényszivaccsal, és lásd, ahogy húzod rajta, hogy felfénylik a sárga, eltűnik minden por, lerakódás. Nézd, ahogy megtisztult, ahogy fénylik, ahogy forog.
Mosd ki újra a szivacsot és fordítsd meg önmagad és hátul is tisztítsd meg napfonatcsakrádat. A tiszta, fénylő szivaccsal, a tisztító aranyvízzel mosd át, és lásd, ahogy forog-forog tiszta színnel. Lásd, ahogy tisztítod, ahogy mosod… megtisztul, eltávozik róla minden lerakódás és por.
Újra mosd ki a szivacsot ebben a tiszta vízben, s fordítsd meg önmagad. Most szívcsakrád következik… elöl zöld fényét, rózsaszínben játszó teltségét mosd át ezzel a szivaccsal. Töröld át, hogy fénylő és szikrázó legyen. Lásd, ahogy elsimítod rajta, megtisztítod… fogd erősen a szivacsot, ne félj tőle… húzd rajta körbe-körbe. Lásd, ahogy tisztul, fénylik s forog… csodálatos, jó érzés…
Mosd ki a szivacsot újra a vödörben, töltsd meg tisztító aranyvízzel. Fordítsd meg önmagad és hátul is mosd ki most vele a csakrádat. A szivacs eltüntet mindent onnan… minden lerakódást, gátat, minden rossz érzést és feszültséget, minden koszt és sötétséget. Most a szivacsot, ahogy húzod rajta, felélénkül a színe és szikrázik zöld-rózsaszín fénye. Lásd, ahogy forog ékesen és tisztán… örülj, hogy megtisztítottad és érezd a szeretetet áramlani benne.
Most merítsd meg újra a szivacsot a vödörben… kicsit úsztasd benne s forgasd meg. Szívja be újra a tisztító fénylő energiát, a folyékony aranyvizet. Újra fordítsd magad szembe, s most torokcsakrádat elől tisztítsd meg vele. Lásd kékségét forogni, s ahol folt van rajta, sötétség vagy por, azt töröld el a szivaccsal és mosd át… megtudod tenni. Látod, ahogy tisztul kezeid nyomán, te tisztítod olyanra, amilyennek Isten megteremtette. Fénylőre, forgóra, tökéletesre… megtisztult immár elől. Öblítsd ki a szivacsot a vödörben s fordítsd meg magad, s a szivacsot a kezedbe fogva újra, hátul is tisztítsd meg torokcsakrádat s töröld ki belőle, amire nincs szükséged. Minden igaztalan szó most a szivaccsal eltávozik belőle… tisztaság, fény és a te igaz hangod, mi rajta át szól és megnyilvánul. Megtisztítod a szivaccsal, átmosod fénylőre, igaz energiával kéklőre. Lásd, milyen tiszta és fényes… örülj neki, mert az isteni szó, mi benne zeng.
Most fordítsd meg magad és a vödrödbe mártsd bele szivacsodat. Újra merítsd meg az aranyló, tisztító fényben, a vízben, melyben megtisztítod most indigószínű homlokcsakrádat. Helyezd bele a szivacsot és körkörösen tisztítsd meg… lásd, ahogy fénylik, vibrál, forog színe. Érezd, ahogy kitisztul előtted egy kép és gyönyörű fényesség, mi megérint. Ahogy tisztítod, egyre fényesebb előtted ez a kép, s látod ragyogni magadban lelked erejét. Mosd tovább, lásd, ahogy kezed a szivaccsal tisztítja, engedd, hogy tisztán lásd mivoltodat fénylőn és szeretettel, hogy mindenre elfogadással és megértéssel tekinthess. Most merítsd újra a szivacsodat a fényvízbe és fordítsd meg magad, hogy hátul is kitisztíthasd csakrádat. Lásd, ahogy indigó színe ott is örvénylik, s látod, van egy-két lerakódás…mosd ezt ki a szivaccsal, hogy ne befolyásolja semmi tisztánlátásodat. Mosd át és lásd, ahogy eltűnik a fénnyel, a szivacs lemos mindent a tisztaság erejével. Tisztítsd meg és lásd, ahogy fénylik és forog…tiszta és a fény rajta áthatol, s belőled jő ez a fény, Istennek fénye, mert te vagy az Ő szívének dicsősége.
Most merítsd meg újra szivacsodat a vízben, s lásd, ahogy vödrödben fénylik a tisztaság energiája, s ez a víz újra a szivacsodban van tisztítón, fénylőn. Most koronacsakrádat, mely lila színű s fejtetődön forog, tisztítsd meg. Felérsz oda, ne félj, hisz bármikor föléd tudsz emelkedni, saját magad fölé és felülről tisztítod… látod a fényét, ahogy forog… tisztítsd, mosd át, ne hagyj rajta semmilyen koszt vagy lerakódást. Tisztítsd, mosd... látod, ahogy tisztul és fénylik…s a lila kristályban és fehérben játszik. Ahogy mosod, kristályosan csillog fénye… mosd át a széleit is körbe-körbe. Lásd, ahogy forog, ahogy fénylik, s lásd, ahogy belőle egy fényörvény megnyílik és összeköt téged az isteni Fénnyel. Érzed magadban lelkedet a teljességben.
Minden csakrád gyönyörűen fénylik… állj magaddal szemben s nézd: alul gyönyörű vörös, gyökércsakrád. Fölötte sugárzón narancs, szakrális csakrád. Fölötte napfonatcsakrád aranylóan sárga, nap sugároz belőle, s erődet adja. Fölötte szívcsakrád gyönyörűen fényes, árad benne a szeretet és érzed elönt téged. Fölötte torokcsakrád kékje, tiszta szó, mi hallik belőle. Harmadik szemed homlokodon ékes, indigó fénye látod, szórja szét erejét, hogy lásd az igazságot körülötted, s benned. S most érezd, hogy nyílik fölötted a koronacsakrád fénye, lásd ahogy fénylik erőd teljessége. Kérd Atyádat, töltsön fel téged és csakráidat azzal a Fényszeretettel, mire szükséged van utadon... és hagyd, hogy így legyen...

Most angyalok jönnek és körbevesznek téged… tedd a szivacsot a vödörbe és add át nekik szeretettel. Kérd, vigyék el, Istennek ajánlod… integess nekik és lásd, ahogy elviszik a vödörrel és a szivaccsal mindazt, mi csakráidban a lerakódás volt. Köszönd meg, hogy megtisztulhattál fényesen, lásd magad fénytől ékesen, s térj vissza testedbe boldogan, szeretettel, fénylőn, teljességben, energiában.

Mozgasd meg most tagjaidat, érezd az erőt körülötted. Tudd, itt vagy teljességben, s ha érzed magad testedben, lassan nyisd ki a szemed. 


Belső gyermek meditáció

Helyezkedj el kényelmesen. Lélegezz mélyeket, és közben érezd, ahogy éltető, megtisztító levegő tölti el a lényed. Ahogy lélegzel, teljesen átjár és felold benned minden feszültséget vagy zavart. Lazítsd el minden izmodat és hagyd, hogy tested minden porcikája puhán elpihenjen, lábad fejétől egészen fejtetődig. Kövesd ennek a puha nyugalomnak az útját benned…

Most elindulsz egy utazásra, mely szíved templomába vezet téged. Itt találkozhatsz azzal, aki már nagyon vár téged.


Gondolatoddal most indulj el szíved felé. Tudatod figyelmét irányítsd mellkasodra, majd szívedre és érezd, ahogy szívcsakrádon át, szívtered felé haladsz. Egyre mélyebben vagy magadban, ahogy tudatoddal belső csendedre és szívedre figyelsz. Haladj még beljebb a szeretetben, és most szív szintedre érkezel.


Előtted egy csodálatos boltív áll, mögötte lefelé vezető lépcső. Ez a lépcső Szíved Templomához vezet téged. Átlépsz a boltíven és azonnal megérzed, hogy egy szerető, biztonságos helyen vagy. Lépkedj lassan lefelé a lépcsőkön… egyesével…


Leérkeztél. Előtted egy fénylő, motívumoktól díszes ajtó áll. Szíved kapuja. Itt lakik isteni Szereteted, mi saját Önvalód, Tenmagad. Nyisd ki bátran az ajtót, tárd szélesre és lépj be…
Fényesség, puha melegség, és békesség fogad. Hívogat téged. Indulj el templomod belseje felé. Lépj bele a Fénybe, a melegségbe, az ölelésbe. Nézz körül, csodáld a fényeket és ismerd fel Szíved csodálatos Szeretet-központját. Engedd át magad ennek a Szeretetnek…
Szívd magadba minden pillanatát, járja át ez az érzés tested minden sejtjét. Érezd meg szíved minden bizonyosságával, itt vagy Léted központjában, Szereteted isteni Fényében, Szíved Templomában!
Egyszerre minden olyan ismerősnek tűnik. Tudod, hogy sokszor jártál már itt, csak lehet, elfelejtetted. De most mindent megismersz és szeretettel üdvözölsz.
A kupolás csarnokban megpillantod Szíved oltárát… Odalépsz az oltár elé és megcsodálod. Eligazítod rajta a terítőt, és virágot teszel a vázába. A rajta lévő gyertyákat, ha nem égnének, gyújtsd meg, hogy csodás fényükkel díszei legyenek oltárodnak. Nézd meg mit látsz itt még… és simogasd meg szeretettel a tárgyakat rajta. Ismerj fel mindent, és csodáld tovább…
Most egy gyengéd érintés illeti válladat, mely szeretettel és biztonsággal tölt el téged. Felpillantasz és boldogan ismered fel lelkedet, ki eljött ide hozzád. Öleld meg őt és üdvözöld szíved minden szeretetével. Mosolyogtok egymásra és nem tudtok betelni a szeretettel… Lelked Fénye mindenhol megérint téged, simogat és megnyugtat. Boldog összetartozás érzése jár át. Csodáld meg lelked ragyogó lényét és engedd magadba…
Lelked elmondja mennyire várta már ezt a találkozást veled. Érzed tiszta szeretetét és fényét feléd áradni. Mondd el, mennyire szereted, és kérd, fogja meg a kezed és vezessen téged szeretetével utadon.
Ő felmutat a kupolába, ahol csodaszép üvegablakok vannak. Minden ablakon most egyszerre árad be a fény, az elfogadás Fénye. Isteni Önvalód sugara bevilágítja teljesen Szíved Templomát. Behívtad ide az isteni Fényeket, melyek mostantól itt laknak Benned, mert egyesültél lelked szeretetével.
Boldogságod most már mindig megoszthatod vele, és elmondhatsz neki mindent, bízva abban, hogy segít neked. Ő feltételek nélkül szeret, bízik benned és elfogad téged. Büszke mindarra, ami vagy. Azt szeretné, ha mindig boldogan, szeretetben, megelégedésben élnél.
Lelked mindig veled van, sosem leszel egyedül. Egyként léteztek.
Most kérd meg lelkedet, segítsen találkozni belső gyermekeddel, a te gyermeki éneddel.

Lelked most az oltár mellett kinyit egy ajtót. Az ajtóban egy gyermek áll. Félénken pillant feléd, de nem mozdul.
Felismered őt azonnal, hiszen szíved jelzi, ki ő. Te vagy az, gyermeki énedben, ő az, aki te voltál gyermekként. Belső gyermeked néz rád, ámuló szemeivel. Szíved túlcsordul a felismeréstől és a szeretettől. Karjaidat széttárod, lehajolsz, és lágyan magadhoz szólítod őt.
Ő bizonytalanul tesz egy-két lépést feléd… Mosolyogj rá, küldj neki szeretetet és szólítsd meg őt újra, lágyan és bíztatón.
Lágy hangodra felemeli a fejét és felismer téged. Boldogan szalad karjaidba. Öleld őt magadhoz, zárd ölelő karodba és üljetek le egy padra, Szíved Templomában. Ültesd belső gyermeked az öledbe, és engedd, hogy fejét a mellkasodra hajtsa. Simítsd meg lágyan a haját, és mondd el neki mennyire szereted.
Ő felemeli a fejét, az arcodba néz, és mosolyog rád. Bízik benned, mert tudja, érzi, hogy szereted.
Mondd el neki, hogy sajnálod, hogy eddig nem kerested meg. Bocsásson meg, ha magára hagytad, de most már sosem lesz egyedül, mert te mindig vele leszel. Nem is tudtad, míg nem találkoztatok, hogy mennyire hiányzott neked. Sosem akarod őt többé elveszíteni.
Kérd, hogy mondja el mindazt, ami bántja. Tárja ki neked a szívét teljesen. Beszéljetek meg mindent szeretettel. Tudd, nincs semmi, amit meg ne tudnátok bocsátani, vagy meg ne tudnátok együtt oldani, hiszen mindkettőtök szívében ott a másik helye.

Ha szeretetben megbeszéltetek mindent, fogadd magadba gyermeki éned, és mutasd meg, hogy felnőtté váltál. Engedd, hogy benned érzésben ő is felnőjön, és most már igaz szeretetét és bizalmát beléd helyezve teljessé és jobbá változtasson téged.
Érezd át, hogyan változtál máris általa. Mennyivel több és teljesebb lettél. Sok érzésed kiegyensúlyozottabb és nyugodtabb lett, és csodálatos békeérzés tölt el.
Öleld újra magadhoz és mosolyogj rá. Most hívd oda lelkedet, és mindhárman fogjátok meg egymás kezét. Érezd, az összetartozás és a feltétlen szeretet hatalmát köztetek.
Búcsúzz el gyermeki énedtől, és kérd meg lelkedet vigyázzon rá. Mondd el, hogy nemsokára visszatérsz, hogy újra megölelhesd őket, de a mai naptól bármikor érezhetitek egymást szívvel. Eggyé váltatok a szeretet által.
Köszönd meg nekik a bizalmat, szeretetet és gondoskodást, amivel minden pillanatban segítenek téged.
Most már tiéd az ártatlanság, a játékosság, a gyermeki kacagás, a fantázia és kreativitás minden energiája, mit gyermeki éned adott vissza neked.

Ints nekik boldog mosollyal és indulj el Templomod kapuja felé.
Az ajtóból még pillants vissza és lásd, ahogy az oltár mellett állnak kézen fogva, lelked és belső gyermeked. Integetnek neked és mosolyognak rád. Várják visszatértedet, hogy újabb csodás együttlétet élhessetek át, itt szíved szeretetében.
Kilépsz az ajtón, mely puhán bezáródik mögötted. Szíved csordultig van szeretettel és tisztasággal.
Elindulsz felfelé a lépcsőn és lépésről lépésre egyre közelebb érsz a boltívhez, mely szíved bejárata.
Felérve átlépsz rajta és mellkasodban találod magad. Érzed lélegzeted, ahogy fel- le emeli mellkasod, és ez a lélegzet visszaviszi tudatodat a testedbe.
Érezd meg, ahogy kitöltöd teljesen a tested, és add át a szeretetet, amit átéltél. A találkozás boldog mosolyával arcodon végy egy mély lélegzetet, nyújtóztasd ki tagjaidat és saját tempódban fejezd be a meditációt.
Itt vagy most, test-lélek és szellem egységben, szeretetben és harmóniában, tiszta gyermeki éned teljességével.

Köszöntelek.




3 Fényoszlop meditáció


Helyezkedj el kényelmesen és engedd, hogy lélegzésed ritmusa nyugodttá és békéssé váljon… Merülj bele ebbe a békés nyugalomba és indulj el szíved felé… Addig merülj el magadban míg szív-szintedig érsz. Itt határtalan szeretet és béke fogad. Szíved szeretetével öleld körbe magad és érezd határtalanságod… Most szíved szeretetén át kapcsolódj össze az isteni Fény rezgéseivel. Csak annyit kell tenned, hogy szeretetedet Mennyei Atyádhoz küldöd. Ha érzed a csodálatos Fényösszeköttetést magadban, mondd:  Drága Istenanya, Krisztus Uram, Mennyei Atyám! Kérlek most benneteket, hogy a Szentlélek sugarát küldjétek ide most le. Öleljen körbe, járjon át teljesen és vezessen arra az útra, amire most mennem kell.

Érezd, hogy egy csodálatos, nagyon lágy, és mégis erőteljes energia árasztja el ezt a teret, ahol most vagy… Átöleli most teljes lényedet… Szellemi szintről sugározza a szeretetet a lelki térbe, s onnan fizikai tested is átöleli. Szeretet van itt s te érzed… Most egyre könnyebbnek és könnyebbnek érzed magad… Emelkedj feljebb, lelki tereidbe… Egy csodálatos fényességbe. Egy picit pihenj meg itt, hogy át vedd ezeket a csodálatos energiákat…
Körülötted fénylő tér, fehéres, rózsaszínes, sárgás. Gyönyörűen kavarog körülötted és lágyan ringat… Lelked boldog és otthon érzi magát. Meríts erőt ebből a térből…

Ahogy átjár ez a Fény, följebb emelkedsz. Érzed, még csodálatosabb, még könnyebb energiák vesznek körül… Szellemi teredbe emelkedsz most fel. Csak hagyd, hogy a Szentlélek ereje vezessen. Átölel és biztonságban tart téged. Isten Teljessége van benne. Most eggyé olvadsz szellemi tereddel… Szívd magadba ezt a csodálatos, fénylő, lágy energiát körülötted. Lilás, kékes, kristálytiszta…
Előtted egy Fényút áll. Lásd, előre vezet. Fénylő csillagokból rakták, csak most, neked. Lépj rá. Minden lépésnél csendül talpad alatt és a csillagok énekelnek neked, hallgasd… Ahogy mész az úton lassan körülötted a Mindenség mély és csendes. Megnyugtató az ereje. Érzed most itt a helyed. És ahogy haladsz látod, megnyilvánul előtted három csodálatos fényoszlop… Egymás mögött állnak.
Az első csodálatosan kék. Szűzanya megigazító, csodálatos feltöltő, lágy, befogadó ereje.
A második egy kristálytiszta gyémánt szeretet minőségű, Krisztusi erő.
S a harmadik, kicsit távolabb egy csodálatos, áldással teli arany fény. Atya teljessége.
Lépj oda az első elé és tisztelettel és szeretettel Szűzanya fényét köszöntve kérj engedélyt a belépésre. Hajtsd meg fejed, s kérd Szűzanyát, nyissa meg előtted ezt a teret, hogy beléphess ebbe a csodálatos fénybe, hogy átjárjon, megtisztítson, és feltöltsön téged.
Ha kell mondd ki: Szeretem magam s megbocsátok mindent magamnak mit magam vagy más ellen vétettem. Kérem a Mennyei Atyát, Krisztust és Szűzanyát bocsássanak meg nekem…

Nézd, ahogy kinyílik ez a fény, s te beléphetsz. Érezd meg az energiát, ami körül ölel téged Szűzanya palástjából az Ő szent, kék igaz fénye… Védelmező, igazító, alázattal teljes és elfogadó. Nézd, ahogy átjár teljesen… Minden energia teredet átrezgi ez a fény, hogy elfogadd mindazt, amit a Mennyei Atya néked szán, mert az a legjobb neked. Engedd át magadon ezt a fényt, engedd, hogy belépjen energia tereidbe felül… Nyisd meg magad legfelső dimenzió-csakráidon át , szellemi teredből jön ez a csodálatos fény. Engedd át magadon, szívd be, s engedd, hogy alattad szétterülve újra feljöjjön, s mint egy fénybuborék keringesd magad körül ezt a fényt… Engedd be felül magadba, hogy átjárjon, s magad alatt spirituális-csakráidon engedd ki, s mint egy fény burok szétterül s újra fejed felett belép. Rezgesd át vele energia tereidet… Érezd milyen erőteljes és mégis lágy ez a fény. Keringesd, szent isteni akaratoddal… Csak gondolj rá s kering magától, és Istenanya szent szeretetét és áldását adja néked…

Ez a fényoszlop most felfelé eltűnik, de energiája ott marad benned s erőterednél most egy gyönyörű, kristálytiszta fényoszlop áll. Ez egy kristályszív szeretet minőségű fény, mely Krisztus Urunk szívéből árad most ide eléd… Lépj be s kérj engedélyt a belépésre. Kérd Uradat, megváltódat, nyissa meg ezt előtted 
     Ajánld fel magad:  Uram, tiéd vagyok. Kérlek, fogadj el engem. Mindenem odaadom, mert veled vagyok teljes.

Nézd, ahogy szétnyílik a fény és befogad téged. Egy csodálatos kristálytiszta, rózsaszínes fény az, ami átölel. A kristályszív minőség. Érezd az energiáját, ahogy bizserget mindenhol… Teredet átfogja s rajtad áthatol… S most ezt a fényt szívd be elől szívedben, engedd ki hátul, s talpad alatt fordítsd meg… s újra elöl szívd be szívedben, hátul fújd ki fejed fölé, s hagyd hogy elöl újra vissza kanyarodjon, s nyolcas alakban így téged átjárjon… Fejed felöl, elölről belép szívedbe. Hátul kilép, s a lábaid alatt megfordulva újra felfelé haladva szíveden át belép, s hátul fejed felé újra előre kanyarodik. Egy csodálatos kristályfény nyolcast ír le körülötted, s kering ez a kristály minőség. Most átminősíti szívedet. Jézus szíve, fénye hatol át most rajtad, átrezgi minden energia tered, érezd magadban… Kering ez a fény, szívedet élteti, átrezegtet teljesen… Köszönd meg neki.

S most ez a fény is fölfelé szépen emelkedik, s itt hagy most téged, de ereje benned, s körülötted érzed... Előtted a harmadik fényoszlop, Atyád arany fénye. Lépj elé s hajtsd meg fejed. Kérd, hogy beléphess. 
Atyádhoz így szólj:
- Atyám, szeretlek Téged, kérlek bocsáss meg nekem bármit is tettem és segíts, hogy én is megbocsáthassak a Te szeretetedben.

Nézd, hogy szétnyílik előtted az oszlop, arany fénye hívogat… Belépsz és átragyog. Csodálatos kegyelem és áldás van rajtad. Beborít, védelmez, szentséggel átitat… Érezd, ahogy felülről spirális alakban elindul, s körbejár téged fejedtől, válladon át törzsed körül s lábaidon… S ahogy elérte lábad alatt az energia teret vissza indul és fölfelé is a fény spirál körbeölel téged. Áramlik körülötted az Atyai erő… Fényben és szeretetben vagy. Áldás, ami most előjön ebből a dupla fény-spirálból. Az áldás fénye rád vetül s összes energia-teredet átjárja. Szívd be magadba és hagyd, hogy ez a fény mely körülötted táncol átalakítsa most energiáidat és behangolja azt az Atyai rezgésre...
Lassan ez az oszlop is felemelkedik… de érzed mindhárom erő benned van, átfog, belülről hevít. Most a fényút, min mész tovább elkanyarodik egy lelki térbe, hol megtisztulhatsz az Atya engedélyével.
Kövesd az utat…
Maradj a fényúton, haladj előre. .. Láthatod, ahogy előre mész. Egyre magasabbra, és most már egy lépcsőn mész fel. Tiszta hófehér lépcsőn. Lépkedj utadon… Valamikor Istenember voltál. Egy voltál Istennel. Ő kiszakított magából, hogy általad megtapasztalja mindazt, amit te magad teszel. Tudod, érzed, arra törekszel, hogy újra Istenember lehess. Most megkaptál hozzá minden lehetőséget, ahogy benne voltál ebben a három fény-oszlopban. És ebben a három oszlopban kaptál külön-külön egy különleges ajándékot, az elsőt Szűzanyától.  
Most érezz meg magadon egy gyönyörű szép világoskék palástot. Ez a palást különleges, megvéd és oltalmaz téged. Megérzed magadban az Anyai tisztaságot, az Anyai szeretetet. Érezd meg benned, önmagadban a nőt, teljesen mindegy hogy férfi vagy, vagy nő. Érezd meg az Anyai tisztaságot, az őszinte, tiszta szeretetet. Csak úgy tudod fölvenni ezt a palástot ha tisztán, őszintén átérzed ennek az üzenetét. Rajtad van a palást. Kék, égkék színben tündökölsz. Fényes vagy, tiszta és csillogsz…
Még nem vagy teljesen kész, hogy Istenember légy. A második oszlopba Jézus Krisztus fehér, egy hófehér palástot adott rád. Most elértél egy fokra, hogy férfiúi minőségben megélheted mindazt, amit egy férfinek meg kell érezni.
Érezd meg s mond magadban:
-    A férfiúi energiák legyenek tökéletes egységben és a női - férfi energiák egyenlő arányban!

Érezd meg, hogy teljesen kisimulsz. Érezd meg, hogy így vagy csak egy és egész. Érezd meg, hogy teljesen más lettél, hogy szabad vagy. Tiszta vagy és benned van az erő, s nevedben a tisztaság… Tied mindez. Kérd az Urat tanítson tovább, és most menj tovább…

 Végy egy nagy levegőt, hogy beférjen még az óriási energia amit most megkaptál. Érezd, hogy méltó vagy rá. Eggyé vált benned, azonos energiával a férfi és női oldallal. S most mikor kerek egész lettél, s megnézed magad egy csodálatos, fényes körnek látod magad. Ez a forma miként megjelentél csak egy földi forma. Te tudd, Te egy vagy a Mennyei Atyával.

Most beléphetsz a harmadik palást-térbe, mely arany. Csodálatos aranyszínű és beborítja az előző két palástot… De láthatod alatta az ég színű kék női energiát tartalmazó isteni kék tiszta palástot. S láthatod alatta a kristálytiszta, hófehér férfiúi energiát. Láthatod benne milyen harmonikusan és tökéletesen egymáshoz simulnak.
Lásd, hogy legfölül az aranyszínű, a szeretet palástja is a tied, s eggyé váltál vele…
Fölértél a legfelső fokra. És ha most befelé figyelsz megérezheted a mellkasod közepén , hogy eggyé váltál…Mindent leraktál. És egy vagy a Mennyei Atyával. S megérezheted ebben a pillanatban mikor körbezárult rajtad az arany színű palást, hogy elkezdesz tágulni… S azt a szeretetet, azt az egységet, amit megkaptál az most elindul és elkezd tágulni… Érezd, hogy milyen hatalmas vagy, hogy mennyire egy vagy, s hogy mennyire benne vagy mindenben bármi legyen is az.
Legyen az virág, víz, föld, tűz, levegő. Mind benned lobog, mind a tied, hisz Egy vagy vele. Bármibe beletudsz most menni, az általad legsűrűbbnek vélt anyagba is, amivel eggyé váltál. Eggyé váltál a Mindenséggel, eggyé váltál a Mennyei Atyával.
Minden csakrád tökéletesen, tisztán forog. Tiszták és egészségesek a gondolataid. Tiszta a vágyad, hogy megoszd mindazokkal, akik most nem lehetnek veled. Vidd magaddal ezt az energiát és szólítsd meg szeretettel mindazokat, akik körülvesznek. Benned most eggyé vált a test, a lélek, a szellem. A Szűzanya energiája, a női energia. Jézus Krisztus férfi energiája és a Mennyei Atya energiája.
Érzed magadban kész vagy arra, hogy tegyél magadért, tegyél másokért és az egész világért. Vidd magaddal ezt az erőt s oszd meg a tudást. Csak ne feledd, hogy mindig annyit mondj, amennyit mondanod kell. Érezd ezt meg, s ha nem érzed kérd, hogy a Mennyei Atya szeretete által nyithass, hogy azt tárd fel, amit kell, ami ébreszt és felnyit szemeket , kinyit szíveket. Sose menj el senki mellett, úgy hogy nem segítesz rajta. Ha mást nem, legalább gondolatban küldj neki szeretetet, áldást. Áldd meg! Hiszen megáld téged is a Mennyei Atya mindennap a szeretetével. Megáldja a napot, a holdat, a vizet és a földet. Köszönj meg mindent amit kaptál. Ne feledd, benned van az egység most már. Tied az út, te választasz merre mész, hogyan élsz, és mit teszel.   AMEN.

Most érzed, hogy egy lágy erő körbefog és lassan visszahoz téged ide, fizikai testedbe. Továbbra is tartsd meg az egység érzését magadban, de tudatosítsd testi valódat, környezetedet, azt, hogy visszatértél az itt és most földi létedbe…
Saját tempódban fejezd be a meditációt és légy hálás minden ajándékért…



Út Szívünk Templomába 

Raphael arkangyal vezetése alapján

Drága lelkek, figyeljetek! Az út szívetek templomába a szeretetben vezet. Ezért keressétek és megtaláljátok a szeretet érzését már most.
Szívetek közepére fókuszáljatok, s ott egy fénylő pontot találtok. Az a bejárat templomotokba, de nyugodtnak kell lennetek, hogy bejussatok oda.
Ezért, Gyermekek, engedjetek el mindent, zavaró gondolatot és feszültséget. Lássátok ez úton más nem vár, mint szeretet s fényesség szívetek oltárán.
Testeteket most nyugalomba helyezzétek, s lélegzeteteket így figyeljétek. Érezzétek hogy lassul ki-, és belégzéstek, s hogy testetek megnyugszik e szent pihenésben.
Most kitisztul minden érzéstek s bennetek a boldogság lobban fel, ekkor induljatok szívetek felé, s lássátok magatokban az ösvényt. Mindenkinek sajátja, mert szívének útja, s hogy mi van mellette azt most megtudja, ha menet közben szétpillant és látja, mi nő útja szélén lankásan. Menjetek nyugodtan, lassan és szépen, szívetek hívó szavát kövessétek. A Fényt, mi előttetek egy pontból megcsillan, mert oda érkeztek el bizonyosan.
Lábaitok előtt kövek hevernek, az úton végig ezen mentek. Lássátok színeit és formáit, bennük a fény csillanásait. Halljátok lépteitek alatt hogy csikordul, milyen az üteme, mi lassan dalba fordul, s daloló köveken haladtok immár, mely felveszi szívetek dobbanó ritmusát.
Most egy sziklakapuhoz értek, melynél végződik szívetek ösvénye. Hajoljatok most meg, hogy beléphessetek, hogy szívetek ajtajához beengedést nyerjetek. Ha meghajoltatok, a bejárat felfényesedik, s egy lépcsősor előtűnik. Lefelé vezet, fokai 21, ezen most lassan, szeretettel indulj el.
Lépj és számold meg lépteidet, mert ha leérsz, e szám lesz, mi megnyitja neked majd az ajtót, ha leértél és végül kimondod. Menj bátran, haladj hittel, szívvel, mert ami lent vár az csodás reményed: a te Szíved Temploma, mi kitárul előtted, s beléphetsz hogy meglásd mit lelked épített.
Mikor leértél s a számot(21) kimondtad, feltárul egy csodaszép kapu nyomban, s elönt a Fény, mely bentről kiárad, lépj be bátran Szíved Templomába!
Mikor beléptél, hajtsd meg újra fejed, s mondj Atyádnak igaz köszönetet, s kérd, lakja be Szíved Templomát, mert lényeged az örök ragyogás!
Indulj a Fénybe, s előtted feltárul szíved oltára, melyen Szent Láng lobog. Istennek szent Lángja, Szeretetnek Léte, Benned kitörölhetetlen a Fénynek Egysége! Ez, mit te táplálsz igaz szeretettel, s ha teszel róla fellobban az Egekbe, mert a szeretet az, mi ha benned éled, a lángodat táplálja, s tőle leszel fényes!
Nézd a Lángod s szeresd benne Léted, mert isteni tűz, mi téged éltet. Beragyogja szíved, tested és a lelked, Egységbe hoz lángja Örök Isteneddel!
Most pillants hát körül, nézz szét templomodban. Mit látsz, az szívedben él Benned, Itt, a Most-ban. Őrizd meg emlékét, meríts erőt belőle, ami kitart addig, míg visszatérsz ide.
Ha úgy gondolod, mondj el egy imát, mert ez felszenteli Szíved Templomát. Kérhetsz ide bárkit segítségnek, mert szíved templomába minden Fény beléphet! Ha kell, őrangyalod imádkozik veled, segíti szavaid, s megszenteli veled. Ha feltöltődtél s nyugalom van benned, köszönj el a Lángtól, mi fényeskedik Benned, s őrizd meg magadban, hogy felszínre hozhasd, mert ha reá gondolsz, fellobban nyomban!
Most meghajolva lépj ki templomodból, s a lépcsőn felfelé indulj vissza most. Számold visszafelé az 1-ig őket, mert visszatérésed így lesz újra teljes. Ha felértél és látod a sziklakaput előtted, mögötte feltűnik köves ösvényed, lépj tovább újra köszönetet mondva, mert alázatos szíved mindezt meghallja.
Indulj szíved útján visszafelé lassan, hallgasd az éneket lépő talpad alatt, s mikor elandalít, s eltűnik minden, lassan térj vissza világodba, az Itt-be.
Figyeld a tested, hogy kering a véred, szíved ritmusát, ahogy dobol benned, lélegzésed erejét és mélyét, ahogy tested éled s felpezsdül, hogy visszatérj.
Tudatosítsd hol vagy, újra a szobában, a szabadban vagy házban, s mosolyogj, mert mit láttál s átéltél, benned való léted, Isteni élmény.
Most újra Itt vagy, nyújtózz egy nagyot, s tedd széppé Fényeddel ezt az Új napot!
  
Gyermekek! Szívetek Templomába bármikor elmehettek, hogy ott nyugalomra, békére és szeretetre leljetek. Mit ott imádkoztok, bezengi egész létetek s átalakítja további éltetek.

Ajándékom ez az utazás nektek, keljetek hát útra!