Ima Szent Mihály arkangyalhoz

Mihály arkangyal, ki olyan vagy, mint Isten!
Jöjj el most énhozzám, tisztítsd meg a szívem Isteni Fényesség, mit elhozol magaddal!
Szent tűzzel megtisztul minden igaztalan, Kardodnak sugara utat mutat nékem!
Ha teveled vagyok nincsen mitől félnem.
Mutass rá fényeddel isteni Valómra, Tudatom megnyíljon minden igaz szóra!
Segítsd fejlődésem, tisztítsd meg utamat!
Hitem megtart engem kitárt szárnyad alatt!
Meglátom most veled szellemi egységem.. 
A Fény családjához tartozva így kérem: 
Magamhoz veszem most fénylő hatalmamat!
Fénykardot kezembe angyalok adjanak!
Mihály ereje van most az én szívemben!
Hittel, bátorsággal, Ővéle cselekszem!
Így beteljesítem a szent Akaratot!
Megtisztítom lelkem minden teher alól!
Mihály segíts!

 





“Csodálatos az is, mennyire érzékenyek az emberek. 
Mint egy rózsa. Mint egy kankalin. 
Oly végzetesen figyelnek minden szóra, mely hiúságukat sértheti, mint senki és semmi az élõk világában. 
Egy hanglejtés is halálra tud sebezni egy embert, igen, már az is, ha éppen hallgatsz róla, mikor õ úgy várja, hogy dicsérjed, vagy helyeselj neki: örökké ellenségeddé változtat egy embert.
S ugyanezek az emberek, akik ilyen félelmesen finom hallással érzékelnek mindent, ami személyükre vonatkozik, akik egy kézszorítás bensőségén, egy telefonbeszélgetés hanglejtésén is átérzik a személyük felé villanó véleményt vagy igazságot, ezek a mimózánál gyöngédebb és érzékenyebb emberek gondtalanul követik a legotrombább aljasságokat, szemrebbenés nélkül kegyetlenkednek, közömbösen és néha jókedvűen is. 
Az emberi léleknek ezt a rugalmasságát nem érdemes bírálni; csak tudni kell erről. 
S nem lepődni meg semmin, soha.”

(Márai Sándor: Füves könyv)

Föld és ég gyermekei





Isten, hogyha létezel, hogyha hallasz, hogyha látsz,
válasz nélkül ne hagyd ezt a fájdalmas fohászt!
Annyi most a szenvedő, kit elhagy föld és ég,
Segítsd hát e nehéz idők szorongó gyermekét!

Adj reményt a férfinak, kit a sors már megpróbált,

és sok év után most kenyerét félti, úgy érzi, nincs tovább!
Mit tegyen, aki fiatal, túl van minden iskolán?
Családot, otthont, jövőt tervezne, támaszt, mondd, hol talál?

REFRÉN

A magasból nézz le ránk! Hagyd most a megváltó szent igét!
Ki nehezen él és fél a holnaptól, annak a szó már nem elég,
szívében oly nagy a keserűség!
Ó, nézz le ránk! Hagyd most a szent igét!
Ki nehezen él és fél a holnaptól, annak a szó már nem elég,
szívében oly nagy a keserűség!

Isten! Óvd a gyermeket, ki ártatlan, tiszta még!

Körötte csalás, hazugság, önzés. Mindebből mit sem ért.
Kísérje útján a szeretet! Legyen értelme, hogy él!
Vétkeinkért ne bűnhődjön, neki még adj esélyt!

REFRÉN

A magasból nézz le ránk! Hagyd most a megváltó szent igét!
Ki nehezen él és fél a holnaptól, annak a szó már nem elég,
szívében oly nagy a keserűség!

Isten, hogyha létezel, hogyha hallasz, hogyha látsz,

válasz nélkül ne hagyd ezt a fájdalmas fohászt!
Annyi most a szenvedő, kit elhagy föld és ég,
Segítsd hát e nehéz idők szorongó gyermekét!




Őszentsége a Dalai Láma bölcsességei

”Ha igazán őszintén és elfogulatlanul, gondosan megvizsgálunk minden helyzetet, akkor rájövünk, nagymértékben mi is felelősek vagyunk az események alakulásáért”

„Oszd meg a tudásod! Ez az egyik út a halhatatlansághoz!”

„Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más.”

„Tárd ki a karjaidat a változásnak, de ne engedd el az értékeidet!”

„Fontosak a barátok - ezért szeretném, ha minél több barátom lenne. Fontosak a mosolyok - ez is nyilvánvaló. De milyenek a mosolyok? Bőséges a választék belőlük. Némelyik gúnyos, némelyik művi, diplomata mosoly. Ezek nem elégítenek ki, sokkal inkább félelmet, gyanakvást keltenek bennem. Ám a valódi mosoly reményt adó, biztató, üdítő. Ha azt akarjuk, hogy valódi mosoly ragyogjon az arcunkon, meg kell teremtenünk magunkban a valódi mosoly forrását.”

“A valódi együttérzés nemcsak érzelmi viszonyt jelez. Szilárd, az értelmen alapuló meggyőződésből ered. Ezért az igazán együtt érző viselkedés még akkor sem változik, ha éppen negatívan fogadják. Az egyetemes önzetlenségből kifejlődik bennünk a másokért érzett felelősség, és ez akként jelenik meg, hogy segíteni akarunk társainknak gondjaik leküzdésében.”

“Ha egyetlen hibádat felismered, többet ér, mint ezernyi hibáját felismerni másnak. Ahelyett, hogy rosszat mondanál az emberekről, ütköznél velük, és nyugtalanságot keltenél az életükben, szemléld őket teljes valóságukban. Gondolj inkább a jó tulajdonságaikra. Ha mégis örömödet lelnéd valaki becsmérlésében, azonnal képzeld azt, hogy rohadt gyümölcsbe haraptál. Így elég gyorsan leszokhatsz a sértő viselkedésről.”

"Minél őszintébbek és nyitottabbak vagyunk, annál kevésbé fogunk félni, mert nincs takargatnivalónk mások előtt, ezért azt gondolom, minél őszintébb valaki, annál magabiztosabbá válik."

“Sose add fel. Bármi történjék is, ne add fel. Erősítsd meg szíved. Országodban túl sok energiát fordítanak az ész fejlesztésére, ahelyett, hogy szívüket edzenék. Légy együtt érző, a barátaidon kívül mindenki mással is. Légy együtt érző, dolgozz lelked és egyben a világ békéjéért. Dolgozz a békéért, és hallgass rám: sose add fel. Nem számít, mi folyik körülötted, nem számít, mi történik. Sose add fel!”

„Akik ártani akarnak nekem, azok valójában tálcán kínálják a spirituális fejlődés legnagyszerűbb lehetőségét. Hiszen amikor összeakadok velük, természetes módon gyűlöletet és haragot érzek, és általuk esélyt kapok, hogy megtartóztassam magam ezektől az indulatoktól. Ha mindig mindenki kedves lenne hozzám, soha nem lenne lehetőségem a türelem gyakorlására. Hiszen könnyű együtt érezni azokkal, akik jók hozzám, és akiket kedvelek, az igazi próbatétel az, amikor valaki ártani akar nekem, meg akar gátolni valamiben, elvesz tőlem valamit, vagy inzultál. Ha az ilyen ember iránt is tudok szeretet érezni, az már előrelépés. Ez az ember tehát lehetőséget ad a fejlődésre, és ezért hálával tartozom neki.”

Nameste! A bennem lévő Isteni köszönti a benned lévő Istenit!








„A nemes élethez nem kellenek nagy tettek, csupán tiszta szív és sok-sok Szeretet!”


Szeretet oldal Testvéremnek!

Áradjon tovább szereteted az oldaladon át és segítsd a körülötted lévő lelkeket az "Élet napos oldalán" maradni,meglátni  teremtett világban Isten arcát és mosolyát!

Áldó szeretettel!


Istent szeretni önmagunkban

Olyannak szeretem magam, amilyen vagyok, nem kell megváltoznom.
Én tökéletes én vagyok, nincs mit átformálni bennem.
Szép vagyok és tehetséges, a tőlem telhető legjobb vagyok.
Olyannak szeretem magam, amilyen vagyok.
Olyannak szeretlek téged, amilyen vagy, nem kell tenned semmit.
Szeretetem belülről fakad, könnyű szeretnem téged.
A félelmeid, a haragod és könnyeid mögött látom mindig a fénylő csillagod.
Olyannak szeretem a világot, amilyen, mert tisztán értem azt.
Mert minden, amit elítélek benne, épp olyan emberektől származik, mint én magam.
Míg a béke megvalósul e világban, csak a szeretetet erősítem benne.
Növelem erejét azzal, hogy szeretek benne mindent.
Szeretem magam olyannak, amilyen vagyok, és tovább kívánok fejlődni.
Külső változásaimat belső meggyőződésem hozza.
Szép vagyok és tehetséges, a tőlem telhető legjobb vagyok.
Ezért olyannak szeretem magam, amilyen vagyok.

Isteni Énem szeretem magamban!
Istent szeretem magamban!


Érints meg!

Érints meg, - erre kérlek, - ha kisbabád vagyok!
Ölelj gyakran magadhoz, nélküled "megfagyok"!
Ne csak pelenkázz, mosdass, ha éhezem etess!
Puszild meg arcom százszor, mert így természetes!
Ringass el két karoddal, nyugtasd meg lelkemet,
öledbe bújva érzem, hogy jó szülőm szeret!
Érintésed ha érzem, az biztonságot ad,
Érints meg, ez az érzés, mindig velem marad!

Érints meg, - erre kérlek, - ha gyermeked vagyok,
s nem értem a világot, s félelmeim nagyok.
Ne tarts magadtól távol, ha veled dacolok,
helyemet nem találom, sok még az új dolog!
Keresd az utat hozzám, próbálj megérteni!
könnyű álmokat hozz rám, s akarj érinteni!
Jó éj puszid oly édes, olyan megnyugtató,
mesélő érintésed álomba ringató!

Kamasz fiaddá váltam? Érints meg akkor is!
Lelkem nem érzéketlen, csak más világba visz!
Ne hidd, hogy azért bántlak, mert most komisz vagyok.
Ezer tüském is vágyja az ölelő karod!
Magam felnőttnek érzem, - s hangodra szomjazom,
az élet viharához így alkalmazkodom.
Ketté szakadt világban, még helyem nem lelem,
viselj el hogyha bántlak, s maradj mindig velem!

Érints meg! - erre kérlek, - ha barátod vagyok!
megnyugtat ölelésed, ha más felzaklatott!
Biztató szép szavakkal lelket is önts belém.
értelmet adj a létnek, és tarts tükröt elém.
Kétségeimet vesd el, tudasd: fontos vagyok!
Lehet hogy érintésed, minden, amit kapok.
Ha szomorú a lelkem, vidámíts végre fel,
legyél velem ha baj van, s nem hagylak én sem el!

Kedvesem, éltem párja, most hozzád fordulok,
érintésed, szerelmed, a legszentebb dolog.
Ám tévedés azt hinned, a szenvedély elég.
Ezer félelmem kerget a karjaidba még.
Megnyugtat ölelésed, vigaszt nyújtasz nekem,
lágyan szoríts magadhoz és szebbítsd életem!
Ilyenkor végre érzem, - szemünk együtt ragyog.
Olyannak szeretsz engem, amilyen ÉN vagyok.

Felnőtt gyereked lettem, most már csak az leszek,
s van már saját családom, kiket ölelhetek.
Anyám, s apám karjára mégis számíthatok.
Érints meg most is, kérlek, mikor gyenge vagyok.
Szülői ölelésed, ma is sokat jelent,
így segíts értékelni, múltat jövőt, jelent.
Már én is másképp látlak, jobban becsüllek már.
Ami fájt elfelejtem, az élet jó tanár.

Érints meg még! - ezt kérem - idős szülőd vagyok.
Erős karodra vágyom, mielőtt meghalok!
Érints meg, ahogy egykor érintettelek,
amikor apró voltál, kis, védtelen gyerek.
Ülj le a közelembe, fogd kezem, adj erőt,
simíts az öreg arcon, sok ráncot, vad redőt!
Melegítsd át a szívem, megfáradt tagjaim,
te rólad szólt az élet, a legszebb álmaim.



 Párom születésnapjára

Amíg fiatal vagy minden szépnek látszik,

Hulló könnyed is szivárvánnyá válik.

De amint az évek lassan tovaszállnak,

Úgy gyűlnek szívedben a gondok és árnyak.

Rövid az élet mégis sok a könnye,

Mikor te mosolyogsz a másét töröld le.

Mert ahogy te szeretsz úgy szeretnek mások,

Úgy lesz ellenséged, úgy lesz jó barátod.

S kit párodul rendel az Ég,

Becsüld meg, s szorítsd a kezét.

És ha minden álmod valósággá válik,

Akkor ne felejtsd el: "Légy jó mindhalálig!"




Mikor szíved Fénye sugárzik belőled, szereteted átjár és felemeli tested, akkor egyesülhetsz Istennek létével, igaz lélek-utad akkor vezet téged.
E magasztos érzés mikor átjár téged, alázatos szívvel kicsordul a könnyed: Isten szól most benned, így ölel magához, mert mindig jó Ő az Istenfiához
Légy hát Önmagadhoz hű, hogy Hozzá is az lehess!
Legyél Önmagadat szerető, hogy mást is képes légy megajándékozni az érzéssel.
Csak akkor adhatsz igazán, ha tudod, mit adsz!
Csak akkor érezhetsz igazán, ha már átélted!
Légy hát IGAZ, és add, mi Szívedből jön. Ne változtass rajta, vagy öltöztesd „úri köntösbe”, mert ez, ami Szívedből árad, úgy jó, ahogy van. Belőled jön, Istenen át. Isteni megnyilvánulást miért változtatnál át?
Éppen isteni voltát kendőznéd el azzal, ha álruhába bújtatod, és magadénak vallod.
Az Igaz általad nyilvánul meg, de isteni. Nincs szüksége másra, csak megnyilvánulásra!
Őszinte érzés, szívből jövő Szeretet: megmutatja magát Istenként idelenn.
Ezért hát mutasd tisztán magadból Istent a világba, hogy megmutatkozhassék Szívének fénylő Igazsága.
Minden emberben Benn lakik Jó Atyánk és várja, meglássuk Őt a szerető Szív okán.
Ha szíved szeretetét magadban már látod, feltűnik ott Isten, Benned megtalálod, mert Őt kerested eddig mindenhol, s magadban, oly közel volt mindig csak érezd, lásd és hallgasd…
Légy Egyként szerető gyermek és szülő.
Hagyd, hogy tanítson és dédelgesd is őt, mert úgy kell felnevelned isteni Éned, hogy ha itt az idő Ő vezet majd Téged!
Engedd, hogy megismerd Önnön Létedet, így látod szárnyalni fénylő szellemedet.
Fogadd el isteni Valód szeretettel, mert egyesülsz véle igaz érzelemben: ekkor szellemed ereje szól Benned!

Nagyon sok szeretettel köszöntök oldalamon minden kedves Máriát,Marikát és Marcsikát!

Kívánok nagyon sok örömet és boldogságot ezen a szép napon!



Mária névnapra 

"Mária neve zengi át a tengert,

kit az Isten eleve anyja gyanánt szentelt.

Ej haj gyöngy a nap,

gyöngyfűzér az év,

minden nap egy névnap,

minden gyöngy egy név"

 /Babits Mihály/

IMA A BÉKÉÉRT

Te tudod, Uram,
hogy nem törődöm a fegyverekkel.

Egyetlen vágyam:
a világnak békét hirdető
eszközöd lenni.

Mert tudom,
ahol béke honol,
a fegyverek fölöslegessé válnak.

Ahol béke uralkodik,
az emberek képesek egymást szeretni
Úgy, ahogy te szereted őket.

Adj békét, Uram,
s tedd fölöslegessé a fegyvereket
e csodálatos világban.
Ámen.



Kalkuttai Teréz Anya imája

Tanulás és tanítás





"Tanulni annyi, mint felismerni, amit régóta tudsz.
Cselekedni: bizonyosságot tenni arról, hogy tudod.
Tanítani: emlékeztetni másokat, hogy ők is ugyanolyan jól tudják.
Valamennyien tanulók és tanítók vagyunk." 

Richard Bach : Illúziók


Kisboldogasszony, Égi édesanyák születése napja

KISBOLDOGASSZONY
 
Istennek szemében több vagy, mint a vén föld,
Ez nekem készült, színes, tarka bölcső.
Takaród az égbolt csillagozott kékje,
Párnád az Istenség hármas ölelése.
Szentírás igéi zsonganak körötted,
Szent jövendölések imádkozott vágya,
S itt nyugszol fehéren, hallgató ajakkal
Pólyába takarva, hétköznapba rejtve,
Kisded Szűzanyácska!



Oltalmad alá futunk Istennek szent Anyja!
Ne vesd meg könyörgésünket szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől mindenkor dicsőséges és áldott Szűz!

Fontos ismeret a gyermekeinkről!


"Gyermekeitek nem a ti gyermekeitek.
Ők az Élet önmaga iránti vágyakozásának fiai és leányai.
Általatok érkeznek, de nem belőletek.
És bár véletek vannak, nem birtokaitok.

Adhattok nekik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok.
Mert nekik saját gondolataik vannak.
Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem.
Mert az ő lelkük a holnap házában lakik, ahová ti nem látogathattok el, még álmaitokban sem.

Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok őket olyanná tenni, mint ti vagytok.
Mert az élet sem visszafelé nem halad, sem a tegnapban meg nem reked.

Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el.
Az íjász látja a célt a végtelenség útján, és ő feszít meg benneteket minden erejével, hogy nyilai sebesen és messzire szálljanak.
Legyen az íjász kezének hajlítása a ti örömetek forrása;
Mert Ő egyként szereti a repülő nyilat és az íjat, amely mozdulatlan."

Részlet Kahlil Gibran: A próféta c. könyvéből