Küldetésem


Küldetésem,hogy a Szeretet Tanítója legyek itt a Földön!

Sokat fogalmaztam,hogy mit is tudnék elmondani magamról és a küldetésemről!
Életem és munkám során folyamatosan kerestem azt,hogy mi végre is vagyok itt a Földön!
Mindig is éreztem,hogy dolgom van,nem csak azért vagyok,hogy éljek,hanem azért élek,hogy a Szeretet tanítója legyek,lehessek!
A két fogalom jelzi életem két fontos munkásságát!
Szeretni és tanítani!
Szeretetet adni,megnyugvást és békét azoknak,akik körülöttem vannak,mellettem élnek,vagy hozzám fordulnak!
Hiszen a Szeretet éltető energia,mint a hűs forrásvíz,életet ad annak,aki szomjazza!
Még sem könnyű sokszor,hiszen az emberek szíve és lelke éhezi szomjazza  a szeretetet,mégis csukva van a szívük és a lelkük!
Így fontos,hogy utat nyissanak,utat engedjenek a szeretet áramlásának,hiszen aki nem nyílik meg arról "lepattan" a szeretet és marad szomjazó sivatag az élete!
Így fontosnak érzem,hogy adjam a szeretetet,annak aki kéri illetve elfogadja!
Fontos,hogy magam is az Égiektől kapom a szeretet muníciómat,hogy sok-sok csalódáson,illetve elutasításon át is,sugározzam a szeretetet a körülöttem lévő embereknek és a körülöttem Világnak!

"Úgy áradjon szereteted,mint a tűz fénye,melege mindenre egyformán"! 
Weöres Sándor
Tanítani,annyi,mint életszemléletet átadni!
Ebben is részem lehet az életemben,hiszen tanítok,hiszen "lelkek vannak rám bízva"!
Tanítok hittel és szeretettel!
Tanítom a tudást és a szeretetet egyaránt!
Tanítom hitemmel,szívemmel és lelkemmel,annak aki kéri vagy elfogadja!
Tanítom meglátni és megélni a szépet,hiszen az élet szép még akkor is,ha nem ezt sugározzák felénk a vetített képek!
Tanítom kimondani,hogy mi is a Szeretet!
Hiszen a Szeretet az életünk legfontosabb értelme és értéke is!

„Ahova állítasz, ott szolgállak,
Ahol megsejtelek, megcsodállak.
Amim van, azért magasztallak,
Amim nincs, nem zaklatlak.
Ami a dolgom, azt teszem,
A jó szót érte sose várom,
Ha nem sikerül nem kesergek, 
Isten nevében mindent újra kezdek.
Egy a kérésem mindenáron,
Jöjj el értem, ha jön halálom.
Atyám, Megváltóm, Királyom.” 

Asztalos János jezsuita szerzete