A harmadik felismerés

AZ ENERGIA

Most éljük át azt a felismerést, hogy világunk nem anyagból, hanem dinamikus energiából áll. Minden, ami létezik, szent energiamező, amelynek érzékelésére, intuitív felfogására képesek vagyunk. Mi több, az emberek képesek ezt az energiát kivetíteni, ha figyelmüket a kívánt irányba fordítják (ahol a figyelem, ott az energia), így befolyásolják a többi energiarendszert, és megszaporíthatják az életben előforduló jelentős véletleneket.
A huszadik század kezdetén Albert Einstein munkássága kongatta meg a harangot a régi, világias felfogás fölött. A tudomány a tizennyolcadik század közepe óta Isaac Newton mechanikus elméleteihez igazodva szemlélte a világot. Newton szerint az anyag és az anyagot alkotó atomok egyaránt szilárdak, és az anyagi dolgok kölcsönhatását örök természeti törvények szabályozzák.
Newton azt tartotta, hogy világunk óraműszerű pontossággal működik. Ebben a rendben minden esemény valamely megfigyelhető fizikai ok következménye, ahogyan az egymáshoz koccanó biliárdgolyók pályája is szabályos, kiszámítható. A galaxisok, a csillagok, a bolygók szabályszerű mozgását a gravitáció ereje határozza meg: a tömegvonzásé, amely a kisebb égitesteket a nagyobbak körüli keringésre kényszeríti. Newton felfogása azt az illúziót keltette, hogy a világban nincs helye rejtélynek.
És akkor Einstein néhány megdöbbentő felismerés hatására feje tetejére állította a világot. Bebizonyította, hogy az anyag végső soron egyáltalán nem szilárd, hanem valójában formákba sűrített energiából áll. Einstein többi felfedezése ugyanilyen döbbenetesnek bizonyult. Az idő nem állandó, hanem a testek tömegétől és sebességétől függően változik. Mások olyan fizikai kísérleteket hajtottak végre, amelyekben a részecskék egyszerre két helyen tartózkodtak, vagy olyan helyen jelentek meg, ahol ez a newtoni világkép szerint lehetetlen lett volna.
Lassanként nyitottá váltunk az univerzum igazi rejtélyeire. Dinamikus energiamezőkből álló világegyetemben élünk – a világ dinamikus, és ez miránk is vonatkozik. Mi magunk is bonyolult energiarendszerek vagyunk, energiamezőnk tágabb, mint ameddig a fizikai testünk terjed: képes más energiarendszereket megérinteni, befolyásolni.


A második felismerés

A TÁG JELEN

A új spirituális ébredés teljesebb világkép kialakulását jelenti, ez váltja fel a több száz év óta érvényesülő világias szemléletet, amely a túlélésre és a kényelemre helyezte a hangsúlyt. A technikai fejlődés fontos lépés volt ugyan, de az életünkben megjelenő véletlenek tudatosítása nyomán válhatunk nyitottá arra a tudásra, amely megmutatja, mi az ember célja ezen a bolygón, és mi is a világmindenség lényege.
A második felismerés akkor következik be, amikor megértjük az ébredés történelmi jelentőségét. Amikor belátjuk, hogy évszázadokon keresztül a világias élet álmát álmodtuk, és a “mennyei pillanatok” tudatosítása valójában felébredés az anyagi biztonság és kényelem elsődlegességéről szóló tévképzetekből.
Az európai reneszánsz akkor kezdődött, amikor az emberek már nem bíztak a középkori egyházban, nem hitték, hogy a papok képesek lennének feltárni a spirituális valóságot. A tudomány kapott megbízást arra, hogy vizsgálat alá vegye a világot, és fölfedezze számunkra a spiritualitás lényegét. A tudósok egészen a legutóbbi időkig csupán azoknak az erőknek a kutatásával foglalkoztak, amelyek szerintük a világ működését szabályozzák.
Csakhogy az egyház tekintélyvesztésével odalett a biztonságérzet is, és ez mély egzisztenciális válságot idézett elő. Mi az emberi élet célja? A létbizonytalanságon azzal próbáltunk enyhíteni, hogy új célt tűztünk magunk elé: a fizikai haladást. Elhatároztuk, hogy berendezkedünk bolygónkon, és jobbítunk életkörülményeinken – legalábbis addig, amíg a spirituális igazság napvilágra nem kerül.
Az ipari forradalom idején számos nagy technikai előrelépést tettünk, s ezalatt tudatunkban lassan átalakult a “fejlődés” szó jelentése. Szinte teljesen kiveszett belőlünk a spirituális tudásra való igény. Világi dolgokkal foglalkoztunk, elfogadtuk az illúziót, amely szerint racionális és kiszámítható világegyetemben élünk, itt a véletlenek semmit sem jelentenek.
A huszadik század utolsó évtizedeiben, amikor már teljesen a tudomány vette át az irányítást, ez a spirituális titokzatosságtól megfosztott világszemlélet kezdett széthullani. A második felismerést akkor sajátítjuk el, ha megértjük, hogy a történelem folyama hozott bennünket ide, ahol az új, titokzatosságokkal teli világnézet bontakozik ki.
 
 

Az első felismerés

A KRITIKUS TÖMEG

Új spirituális ébredés zajlik az emberi kultúrában: egyre több ember érzi úgy, hogy élete titokzatos véletlenek irányítása nyomán spirituális irányba fordul, és ezeknek az embereknek a száma kezdi elérni a kritikus tömeget.
Az első felismerés erről az ébredésről szól, és a mindannyiunk életében előforduló titokzatos véletlenekre összpontosít. Évszázadokon át természetesen a vak szerencse játékának tartottuk az ilyen eseteket, és nem tulajdonítottunk jelentőséget nekik. Ám ha tekintetbe vesszük létünk spirituális dimenzióját, és megnyitjuk elménket, olyan jelenségeket tapasztalunk, amelyeket már nem lehet legyintéssel elintézni. Miért van az, hogy reggel felébredve első gondolatunk egy rég nem látott barátunk, és később a nap folyamán váratlanul jelentkezik az illető? Miért van az, hogy egy véletlen találkozás hatalmas változást idézhet elő karrierünkben, kapcsolatainkban, rejtett tehetségeink kibontakoztatásában?
Carl Jung, a svájci pszichológus szinkronicitásnak nevezte el az életben előforduló jelentős véletlenek jelenségét. Ha megállunk, és elgondolkodunk ezeken az eseteken, óhatatlanul arra a következtetésre jutunk, hogy ezek az életünkben érvényesülő isteni erő közvetlen megnyilvánulásai. Nem véletlenül születtünk erre az életre, nem egy értelmetlen színdarab szerepeit alakítjuk. Életünknek, sorsunknak célja van, és a jelek arra mutatnak, hogy egy titokzatos erő, valamiféle gondviselés abba az irányba terelget bennünket.
A szinkronicitás visszatekintve figyelhető meg különösen könnyen: ha végiggondoljuk életünk sorsfordulóit, a személyiségformálásunkat elindító családi hátteret, az érdeklődési körünk kialakításában, iskolaválasztásunkban szerepet játszó embereket, az útelágazásokat, ahol döntéseink oda juttattak, ahol most tartunk.
A jelenben sokkal nehezebb állandóan ébren tartani ezt a tudatosságot. Kivel találkozunk ma? Milyen információ jut el hozzánk, hogy esetleg fordulatot hozzon életünkbe?
Azonnal arra törekszünk, hogy jobban megértsük a folyamatot, és többet tudjunk meg arról, hová vezetnek ezek a titokzatos véletlenek. Még az a kérdés is megfordul a fejünkben: léteznek ezek egyáltalán? Vajon valóban olyan fontos felfigyelni a szinkronicitás eseteire? 
Ezek a kérdések közvetlenül vezetnek el a második felismeréshez.
 

Mennyei Próféciák

Mai sok változással teli energetikai korunk megértéséhez nélkülözhetetlen a James Redfield által írt csodálatos könyv a Mennyei prfóféciák által megismerhető Feilsmerések sorozat,mely egy beavatási folyamat.

Ezeket a Felismeréseket szeretném megosztani,hogy együtt gondolkodva a Felismerések tartalmán,megkereshessük életünkben az aktualitásukat.
 
James Redfield előszava a könyvéhez

Bevezetés

A mennyei prófécia először szerzői magánkiadásban jelent meg, 1993-ban, ezt követte 1994-ben a Warner Books-féle kiadás. A könyv nagy népszerűséget szerzett, Észak-Amerikában több mint hárommillió példányban kelt el, és harmincnál is több nyelvre fordították le. A hatalmas olvasótábor furcsa módon nem a reklám hatására szerveződött, hanem szájhagyomány útján: az olvasók, akik megszerették, ahhoz is vették a fáradságot, hogy ajánlják másoknak.
Nem csoda, hogy sokan kérdezik: mit jelenthet ez a szokatlan siker? Mi lehet a jelenség magyarázata? Mi az a szellemiség, amit a könyv képvisel? Be kell vallanom: bizonyos mértékig én is ugyanolyan tanácstalan vagyok, mint bárki más.
A könyvben azt akartam megírni, mit jelenthet a spiritualitás keresése napjainkban: olyan kalandot, amelyben a személyes tapasztalatok összeszövődnek a földkerekségen kibontakozó spirituális ébredés új eszméivel. Úgy éreztem, hogy ez az “új tudatosság” tömeges “felismerések” vagy “megvilágosodások” formájában nyilvánul meg az emberi kultúrában.
Ma már tudom, hogy ezek a felismerések valójában az emberi pszichében élő archetípusok, a spirituális megértés iránti igény mutatkozik meg bennük.  “A spiritualitás viszont az emberi lélek azon tulajdonságaival függ össze, amelyek – mint a szeretet, az együttérzés, a türelem, az elnézés, a megbocsátás, az elégedettség, a felelősségérzet, a harmónia érzése – önmagunknak és másoknak egyaránt boldogságot szereznek. Ezért mondom néha, hogy a vallás nélkül talán meg tudunk lenni, de ezek nélkül az alapvető lelki tulajdonságok nélkül nem. ” Dalai Láma A mennyei prófécia cselekménye azért jelent sokat, mert azonosulni tudunk a regény szereplőinek érzékleteivel, belső változásaival. A könyv olyan életformát jelenít meg, amely lényünk legmélye számára ismerős. Más szóval: a felismeréseket azért érezzük vonzónak, mert valamennyien egy időben éljük át őket.
A könyvben megjelenő magyarázatok A mennyei prófécia kilenc felismerését foglalják össze. Mindenképpen érdemes áttekinteni a jelenséget, hogy elgondolkodjunk, vajon hová vezet bennünket.


Mennyei próféciák

Egy új sorozattal szeretnék kedves Látogatóimnak kedveskedni.
Egy nagyon fontos tanítás érkezett James Redfield tollából, a Mennyei próféciák,melyek a jelen időnk energetika változásairól ad tanításokat.
Fontosak a felismerések,mert életünkben és a világunkban tapasztalt változásokat ismerhetjük meg,illetve azonosíthatjuk be,értelmezhetjük.

Fogadják szeretettel! Olvassák szeretettel!









Meditáció az Élet Fáján


Helyezkedj el kényelmesen és keresd meg lelked nyugalmát, mely mélyen benned rejtőzik. Ahogy haladsz bensőd felé, végy egy mély lélegzetet és lassan engedd ki magadból. Érezd a megkönnyebbülést a testedben és figyeld, hogyan áramlik benned az energia…
Vegyél még egy mély lélegzetet és engedd, hogy a tiszta, friss levegő bensődig hatoljon, megnyitva az utat előtted. Merülj lejjebb magadban és élvezd a csendet. Mikor eltölt egy csendes, nyugodt, mégis felemelő érzés, akkor érkeztél meg központodba. Élvezd bensőd szeretetteljes csendjét és figyeld meg határtalanságát… egy csodálatos térben vagy… fényes, kellemes, megnyugtató, biztonságos. Engedd magad teljesen beleolvadni…
Most azt érzed, hogy ez a tér lassan átalakul… mintha utazáson lennél s repülnél a tér- és időnélküliségben… nagyon jó érzés. Kérd lelkedet, vezessen Életed Fájához.
A tér körülötted formát és színt ölt… egy csodálatos tájon találod magad. Zöldellő rét terül el előtted, benne tarkán nyíló virágok pompáznak. A távolban hegyek vonulata dereng, az idő színpompás, napos és kellemes. Nézz körül és engedd magadba a táj szépségét. Finom csörgedező hangot hallasz. Odapillantasz, és egy tiszta kispatak csobog a lábaid mellett. Elindulsz a patak mentén, szíved boldog ettől a sok szépségtől, mi körülvesz téged. Miközben sétálsz, érezd meg a virágok illatát és halld a madarak csicsergését…
Előtted, nem messze egy csodálatos fa tűnik fel. Ágai a patak fölé hajolnak, törzse egyenes és vastag. Lombja szikrázóan zöld, és ahogy közelebb érsz, észreveszed, hogy ágai végén apró virágok nyílnak.
Lépj oda és öleld át. Sima törzsének érintése megnyugtató és hűsítő. Élvezd az ölelést...
A fától nem messze egy kis aranyvödröt veszel észre. Odalépsz és belepillantva látod, hogy alján egy felirat van: Locsolj meg! Fogd hát kezedbe a vödröt, merítsd meg a patak vizében és locsold meg ezt a csodálatos fát. Adj neki az életet adó nedűből szeretettel…
A fa most finom és bizsergető életenergiát áraszt feléd köszönetképpen. Engedd magadba és hagyd, hogy feltöltsön. A fa ágai közül egy aranylétra ereszkedik le eléd. Lépj rá és mássz fel rajta a fára. A törzs elég magas, de nemsokára elérsz az elágazáshoz, hol belépsz a lombkorona aljába. Nézz fel! Csodálatos, erős ágak nyúlnak az égbe. Tudd, hogy mindegyik ága egy-egy megtett életutadat szimbolizálja. Figyeld meg most egy kicsit más szemmel… milyen vastagok az ágak… sok elágazás található-e rajtuk… milyen színűek a levelek rajta… csak figyeld meg, gondolatok nélkül. Csak csodáld…
Most válassz ki egy ágat s indulj el rajta felfelé. Lábad kapaszkodót mindig talál, hogy haladhass. Ha elérsz egy kényelmes elágazáshoz, ami hívogat, ülj bele és döntsd neki a hátad… A lombok most védelmezőn köréd hajolnak, s mint madár a fészekben, védelemben vagy... Egy gyönyörű virág hajlik most eléd az egyik ág végéről… szívd be illatát… érezd, ahogy átjár... indul az utazás…
Felvillannak előtted korábbi élted képei… az emlékezés virága segít neked… Lehet, csak apró érzések, homályos arcok, helyszínek, amiket látsz, de csak az tűnik fel előtted, mit képes vagy befogadni, és ami segít neked további utadon. Merülj el benne minden ítélet nélkül, csak mint egy szemlélő, hagyd megmutatkozni. Csak figyelj…
Mikor a képek elhalványulnak, újra érzed a fa lombját körülötted, mely most lassan szétnyílik, és te elindulsz lefelé az ágakon egészen az aranylétráig… Ereszkedj le a fa törzse mentén a zöldellő, puha fűbe… A létra eltűnik…figyeld a tájat körülötted… halld a patak csobogását, a lombok halk susogását és érezd a lágy szellőt arcodon. Köszönd meg az ajándékot, mit kaptál… öleld át a fát szeretettel és indulj visszafelé a patak mentén…
A táj lassan eltűnik körülötted s te újra abban a megnyugtató csendes térben vagy, mélyen magadban. Kérd lelked, kísérjen vissza oda ahonnan elindultál. Úgy érzed, mintha valaki kézen fogna és vezetne… felfelé haladtok s te egyre tudatosabban érzékeled testi valódat, légzésedet és környezetedet. Vegyél mély lélegzetet és tudatosítsd magad a testedben ott, ahol most vagy... innen indultál el erre a meditációra. Mozgasd meg finoman a tagjaidat és legyél hálás ezért a csodálatos utazásért.



Arany-fehér fényoszlop behívása és rögzítése


Kérlek, helyezkedj el kényelmesen, egyenes gerinccel, s talpaidat helyezd a padló­ra. Lélegezz mélyeket és engedd, hogy lélegzésed ritmusa megnyugvást hozzon neked, ahogy egyre lágyabban és szeretetteljesebben táplálja testedet.
Most kérj le magad elé, az atyai Teljesség fényéből egy gyönyörű szép arany Fényoszlopot, és lásd, ahogy leárad. Érezd és tudd ez a Fény, védelmező és biztonságos. Lépj bele, és érezd, hogyan öleli kö­rül egész testedet. A Fényesség eltölti lényedet, ke­resztülárad rajtad, s érzed leírhatatlan szépséget és hatalmas védelmező erejét. Tudatára ébredsz annak, és látod, hogy ez a gyönyörű Fényoszlop mélyen alád ereszke­dik, leszáll a Föld mélyébe és összefonódik a Föld szívével, körbeöleli azt. Kövesd végig útját azzal a megnyugtató érzéssel, hogy a Teljességből árad óvón Földanya szívéig.
Most pedig engedd meg magadnak, hogy lágyan leszállj a Fényoszlop mentén - s gyengéden ereszkedj alá a központi szívig. Elkötelezettséged erejével és hatalmával rögzítsd Fényoszlopodat a Föld szíve körül az energetikai Fényháló térben (a Föld Szívét is, ahogyan a Krisztus-háló magát a Földet, körbeöleli egy Fényszeretet-energiaháló, mi a Föld Szívének erejével, fényrezonanciájával vibrál) elszakíthatatlan arany fényszálakkal. Elhatározásod erős és tisztán ragyog. Elkötelezettségedre gyengéd, szeretetteljes válasz ér­kezik hozzád a Földtől és gyönyörű aranyzöld fényt érzel magad felé áradni a Föld szívéből.
Ez a csodálatos aranyzöld energia egyenesen Fény­oszlopod alsó részébe áramlik és felemel téged, lágyan suhanva, gyöngéden felfelé e csodálatos és szeretettől ragyogó energia ölében, visszaérkezel testedbe és érzed, hogy az aranyzöld ragyogás rendkívül szelíden, ugyanak­kor rendkívül erőteljesen árad rajtad keresztül. Most pedig felnézel, s látod, hogy fényoszlopod hívogat téged föl és egyre följebb, a mennyek fölé. Engedd, hogy egy lágy és szeretetteljes erő a koronacsak­rádon keresztül a légbe emeljen. Lágyan lebegsz felfelé a tündöklő Fényoszlopban, körülnézel, s látod milyen erős, ragyogó és makulátlan az arany oszlo­pod. Lyukak, nyílások nem tarkítják, s szíved mélyén ott nyugszik annak tudása, hogy beleegyezésed nél­kül senki és semmi sem hatolhat fényességébe, mivel az Istenihez fűződő kötelékedet képviseli. Biztonságban és szeretetben vagy.
Egyre gyorsabban emelkedsz felfelé, egyre feljebb a magasságokba, s ragyogó fehér Fényt pillantasz meg az oszlop tetején; fényessége oly tün­döklő és tiszta, hogy mélyen megérinti szívedet, s az öröm szárnyain repülsz felé. E fehér Fény, hatalmas vonzerőt gyakorol rád, s hívogatón int feléd. Egyre feljebb ha­tolsz, egyenesen a tündöklő Fényességbe. A Forrás Fényének lágy ölében ringatózol. Hatalmasnak érzed magad. Lényed kiter­jed. Lélegezz jó mélyeket, szívd magadba a Forrás ra­gyogó fehér fényességét, s érezd, amint a fehér fény szeretettől ragyogó energiáival csordultig töltekezel. Elkötelezettséged erejével a Forrással és a Fény szolgálatával szem­ben, rögzítsd e Fényoszlopot a Forrás szívéhez ott ahol a legjobban tündököl, olyan erős és kikezdhetetlen arany kötelékkel, mely sohasem szűnik meg létezni számodra.
Amikor rögzítetted, érezd újra a szeretet és a biztonság erejét, és kezdj el lágyan siklani lefe­lé, indulj meg lefelé lebegve, ringatózva a Fényoszlop ölelésében. Nézz körül, és lásd a csodálatos Fény­oszlopot körülötted. Lásd, hogy erős, ragyogó és áttetsző, s szí­ved megtelik e Fényesség szárnyaló örömével és ha­talmas erejével. Lenézel, és megpillantod testedet a Fényoszlop alján. Látod, hogy koronacsakrád kinyílt, mint egy óriási virág, érzed erejét, a te erődet, mit a Forrás örök Fénye táplál szeretettel. Most érzed, ahogy lassan fejtetőd nyí­lásán keresztül lágyan besiklasz, és újra kényelmesen elhelyezkedsz a testedben. Tudod és érzed, hogy a magaddal hozott tündöklő Fény megtölti a testedet, s érzed egyre jobban és biztosabban, hogy az a Fénnyel eltelve kiterjed, és élettől ragyog. Érzed magadban az erőt és a Fényt. Érzed a biztonságot és a szeretetet itt és most. Érzed, hogy szeretve vagy és szeretsz. Szeretetedet szétárasztod magadban, és a Forrás erejével küldöd tovább, hogy összekapcsoljon téged az örök Fényességgel, mely táplál és éltet téged… 
Ha érzed Fényed tündöklő erejét, tudatosítsd magadban újra a védelmező Fényoszlopot, lásd magad körül arany Fényét, érezd erejét és tudd, mindig ott van, mikor magad köré hívod és elképzeled…
Most köszönd meg a Forrásnak és Földanyának az óvó gondoskodást és erőt, majd lassan térj vissza a saját tempódban.
Lélegzeted figyelésével helyezkedj vissza, és mozgasd meg a tagjaidat, mielőtt kinyitod a szemed



Szívvirág meditáció


Helyezkedj el kényelmesen és merülj el belső csendedben… Találd meg központodat és egyesülj energiáival… Érezd, ahogy minden lélegzetvételnél egyre mélyebbre merülsz szíved központjában…
Most kérd, hogy védelmezzen és vezessen az Őrangyalod és Mestered utazásodban. Legyenek itt most… Érezd, hogy egyik a jobb, másik a bal válladnál áll… Csodálatos isteni fény-tér alakul ki, angyali és mesteri energiákkal, védelmezőn, segítőn…
Most kérd Mennyei Atyádat, küldje le csodálatos arany Fényét, hogy világítson benned…

Mondd:
-       Isteni Fény, köss össze most a Föld igaz szívével, Földanya szeretetfényével, hogy az égi szeretet s a földi igazság egy legyen bennem és mind istenivé váljon szívem szeretete által.

Lásd, ahogy az aranyfény átjár most téged… megvilágít… összeköt az Atyai és Földanyai szívvel… Most előtted egy csodálatos szikrázó arany fény-nyalábot látsz leereszkedni, mely fényoszlopként ragyog…

Kérlek, gondolataidat fogd egy csokorba, s tedd az arany fénybe, hogy Isten megtisztítsa ezzel a tisztító, teremtő Fénnyel… Minden gondolatodat, mint egy nagy csokrot öleld körbe szeretettel s tartsd a fény-nyalábba, ami azonnal átjárja.  Benne mindent jóra változtat, mert Isten szeretete az Atyai fény mi most átmossa gondolataidat… Tartsd ott most ezt a csokrot, és lásd is mindet, ahogy megtisztul… Érezd, ahogy egyre könnyebb lesz. Engedd, hogy átjárja a Fény, kimosson belőled minden zavaró gondolatot és helyét a szeretet vegye át, benne szikrázóan és csodálatosan világítson a szeretet gondolata… Engedd most vissza magadba ezeket a tiszta gondolatokat, melyek már arany fényben csillognak.

Most mondd:                                                     
-      Megtisztítom minden gondolatomat az Atyai aranyfénnyel. Gondolataim tiszták és szeretetteljesek. Isten áldását rájuk most kérem. Kérlek jó Istenem! Segíts énnekem, hogy gondolataimat a szeretet tisztán vezérelje. Tisztíts meg minden gondolatot bennem. És kérlek segíts, hogy szívem szeretete vezessen. Köszönöm.

És most ugyanígy, fogd egy csokorba érzéseidet mik most benned vannak. Keresd meg mindet magadban akármilyennek látod vagy érzed. Öleld át őket szeretettel, igaz lényeddel. Ne szégyellj semmit. Ne legyen benned bűntudat miattuk. Hisz mind a te érzésed, s te szeretetteljes vagy. Így érzéseid is mind fogadd el… Most ha mind átölelted magadban a csokrot ugyan így tedd a fény-nyalábba, hogy megtisztítsa Atyád szeretete által, és átmossa az aranyfény. Érezd, ahogy tisztul… Megkönnyebbül szíved és a lelked. Engedd, hogy átmossa… Engedd el a fenntartásod… Atyád szeretete csak jót akar neked adni és segítést. Minden érzésed állítsd ki a fénybe. Tedd bátran. Váljék tisztává Atyád arany fényében…
Érezd, hogy melegség tölti el szívedet, mert a tiszta érzéseket Atyád egyenként visszaülteti szíveden át szeretettel... A megtisztult érzések újra átjárnak téged. Engedd, hogy ezek az aranyló érzések a szeretetben eltöltsenek… Engedd be az aranyfénnyel megtisztított szeretetteli érzéseket…

Mondd most:
-      Minden érzésem szeretetteljes és tiszta. Atyám arany fényével megtisztította. A Szeretet hatalmas bennem. Atyám adta és én elfogadom tisztelettel. Én vagyok a Szeretet. Szeretetben élek. A szereteten át nyilvánul meg minden érzésem. Atyám, kérlek Te segíts nekem, hogy szívemben mindig igazul ott legyen a Szeretet, hogy minden érzésemet áthassa és szeretetben teljen életem minden napja. Köszönöm.

És most lásd, hogy ez a csodálatos Fény kitágul, körbeölel…Küldj most szeretetet Atyádnak köszönetképpen… És küldj szeretetet Földanyának, mert itt földi életedben szeret és segít téged. Köszönd meg neki is...


Most kérd Jézus és Szűzanya segítségét. Hívd magadhoz őket szíved szerető kérésével…
Lásd, ahogy Jézus Krisztus , Urad és Megváltód, és Isten-anya égi Keresztanyánk, Szűzanya oda lép eléd és mindketten egyszerre megérintik szívedet, szívcsakrádat… Kinyílik mint egy virág… Egy csodálatos, illatos virág szirma a szíved. Illata bódító, színe szikrázó… Megnyílik általad, mert szereted Őket… mert Szeretet van benned. Mert Szeretet vagy!

Kérlek, engedd, hogy ez a Szívszeretet áradjon most téged körbe és egyesülj az isteni Szeretettel, a Szentháromság erejével. Áramoltasd ezt a szeretetet, és tárd ki teljesen szíved…

Tartsd meg ezt az érzést, ezt a hatalmas, csodálatos szeretetet. Tartsd meg a szívedben, őrizd meg örökre. Innen bármikor meríthetsz, csak a szívedet meg kell nyitnod. Nem kell elrejteni a szeretetet. A világnak és neked is szükséged van rá. Mit adsz, százszorosan kapod azt Atyádtól vissza. Minél többet adsz annál több lesz neked is belőle. Érezd át ezt a csodálatos szeretetet…

Most Jézus Urunk és Szűzanyánk megsimogatja szívedet, és ezzel a csodálatos Fénnyel hatja át, mi az ő szeretetüknek a jele… te szívbéli Fényeddel köszöntsd Őket köszönetképpen…

Ha akarod, megőrzöd magadban ezt a csodát, ezt a szeretetteli érzést, amit kaptál. Köszönd meg Atyádnak az áldást, amiben minden pillanatban részesít. Hogy szeretsz és hogy szeretve vagy. Hogy egyre jobbá és jobbá válsz a szeretet által…
Köszönd meg Földanyának is a segítséget, hogy téged itt a Földön testben éltet… Köszönd meg az Angyaloknak, hogy most is segítenek téged idelent, és vezetnek a Fényen át haza Atyánkhoz… Ebben a hatalmas szeretetben tudatosítsd magad a testedben…
És add át földi testednek is ezt a szeretetet… és add át annak, akire most csak gondolsz … és az egész Földnek…
És ezzel a csodálatos szeretettel és boldog mosollyal az arcodon térj vissza az itt és most-ba.



Aranyfény meditáció az angyaloktól


Lélegezz mélyet, szívd be a levegőt. A beszívott levegővel nyugalom és béke áramlik testedbe. Most lassan fújd ki, és az eltávozó levegővel engedj el minden nyugtalanító érzést, gondolatot. Ismételd meg a folyamatot még kétszer. Lélegezd be a békességet, engedd el a nyugtalanságot. Szívd be lassan, fújd ki nyugodtan.
Most kösd össze magad Anyaföldeddel, Gaia-val. Szíved szeretetfonalát engedd le szent szívébe, és földeld le vele tested. Érezd a szeretet áramlását? Érezd a szeretet áramlását... Érezd a szeretet áramlását...Most emeld fel szíved szeretetét az isteni fénybe. Kösd össze vele lelked. Érezd a szeretet áramlását... Érezd a szeretet áramlását... Érezd a szeretet áramlását...
Most lásd, hogy a fejed felett, nem messze, egy aranyló, naphoz hasonló, szikrázó fénygömb jelenik meg. Ez a fénygömb milliónyi aranysugár fonalat áraszt szét. Lásd, ahogy az egyik aranyló fényfonál éppen feléd tart, és összekapcsolódik koronacsakrádon át szíveddel. Nyisd meg előtte magad. Tárd fel lényed, és fogadd be szeretettel. Lásd, ahogy e fényfonál összekapcsol a fény forrásával, melyből áramlik beléd az aranyfény! Ezzel az áramló aranyfénnyel vedd körbe szívedet. Vedd körbe és vetítsd bele szíved közepébe, hogy ott létrejöjjön az áradó aranygömb egy kis mása. Most egy apró aranyló fénygömb szikrázik szívedben. Érezd ezt a ragyogást sugárzón, melengetőn, aranylón. Engedd ezt a folyékony arany ragyogást szétáradni szívedben, majd lásd, ahogy szíved ereidbe pumpálja a fényt. Aranyfény folyik apadatlanul ereidbe, főereiden át, tovább, egészen az apró hajszálerekig. Megtisztítja őket, átmossa arany ragyogásával. Már az egész érrendszered arany csillogású hálóként járja át tested. Most az erek sejtjeidbe, majd onnan az egész testedbe pumpálják ezt a folyékony aranyfényt. Lásd, ahogy terjed szerveidre, csontjaidra, izmaidra, bőrödre. Már egész tested aranyló fényben sugárzik. Áramoltasd magadban, lásd ahogy kavarog, fénylik benned. Élvezd, hogy megfürödhetsz benne, ahogy melengető ereje, védelme átjár. Lásd magad kívülről, amint tested aranyfényben tündököl, rezgései átjárnak, és vibrálsz a fényben. Most engedd ezt az arany ragyogást továbbterjedni, s vetítsd ki azt aurádra. Tisztítsd meg vele színeit! Mosd át ezzel a fényes aranyló szeretettel. Lásd, figyeld meg, milyen színek tűnnek fel az aurádban. Milyen az uralkodó színe, mely árnyalatok azok, mik kavarognak benne. Az aranyló kavargó fény most megtisztítja és felélénkíti aurád színeit. Figyeld meg, gyönyörködj bennük (öltözködésedet is igazíthatod aurád megfigyelt színeihez, így még sugárzóbbá teheted lényedet). Most terjeszd még tovább az aranyfényt, és vond be magad, vond be aurádat kívülről egy aranyfényű burokba. Lásd, ahogy ez a burok körbeölel, átsugároz és védelmez téged. Most terjeszd ki szeretetedet, túl ezen a burkon, s küldd utána aranyfényedet. Légy sugárzója e fénylő arany ragyogásnak. Sugározz mindenkire, kivel találkozol, örömmel és szeretettel. Sugározz! Sugározz! Sugározz!
Most lassan helyezkedj vissza szívedbe. Lásd ahogy az apró aranygömb apadatlanul ragyog szíved közepéből. Köszönd meg ezt az áldást Istennek és az angyaloknak, és tudatosítsd tested, és környezeted itt és most. A saját tempódban nyugodt szívvel és szeretettel térj vissza, s nyisd ki a szemed.
Köszöntünk téged.


Ima a Békéért

Kérem a Mindenhatót, hogy segítsen nekünk békét és nagyobb megértést teremteni a Földön, minden olyan helyen, ahol viszály dúl.
Kérem a Mindenhatót, hogy segítsen nekünk feloldani azokat a gátlásokat, amelyek elválasztanak bennünket egymástól.
Kérem a Mindenhatót, hogy segítsen bennünket abban, hogy felekezettől, etnikai hovatartozástól, vallástól, pártállástól függetlenül békében elfogadjuk egymást. 
Kérem a Mindenhatót, hogy segítsen kitárni egymás felé a szívünket, hogy befogadhassuk a másik ember igaz valóját.
Kérem a Mindenhatót, hogy segítsen fellebbenteni a fátylat azokról az igazságokról, amelyek eddig rejtve voltak előttünk, és amelyek segítenek felismerni igaz valóságunkat.
Kérem a Mindenhatót, hogy adjon nekünk erőt és bátorságot, hogy minden olyan helyen elmondhassuk ezt az imát, ahol békétlenkedés, viszálykodás tölti be a mindennapokat.
                                              
  OM, AMEN



A Feltámadás Kegyelmével áldott békés és boldog Húsvétot kívánok minden kedves Oldalaimat olvasó Látogatómnak,minden kedves Barátomnak, minden kedves Páciensemnek,  minden kedves Tanítványomnak és drága Családomnak és Szeretteimnek!

Áldó szeretettel!

Anna 






 
Az én IMÁM érted

Kérlek, hittel olvasd. 
Ez egy csodálatos ima.
Higgy és áldott leszel.
Sokunkkal az a probléma, nem hiszünk abban, hogy Isten
egyszer csak kinyit egy ablakot, kiönti áldását, és nekünk éppen akkor
lesz hely a szívünkben, hogy befogadjuk azt.
Bátorítok mindenkit, forduljon Istenhez. Ő hű a Szavához.
Isten Ígéretei igazak.
 
Az én mai imám érted:
A szemeid, melyek megpillantották ezt az üzenetet, csak a
jót lássák meg benne, a kezek, melyek elküldik ezt az üzenetet
másoknak, eredményesen munkálkodjanak, a száj mondjon áment erre az
imára és nevessen mindörökké. 
Maradjanak meg Isten szeretetében
mindazok,  akiknek elküldöd ezt az imát.
Legyen szép az életutad, és az ő életútjuk is! 
Bízz Istenben teljes szíveddel és Ő meg fog segíteni téged, mert Ő maga a
Legfőbb, Legfenségesebb, Leghatalmasabb, Legcsodálatosabb,
Legirgalmasabb Úr!
Ha igazán szeretnéd az áldását, olvasd tovább .

Égi atyánk, Legdicsőségesebb és szerető Isten, Hozzád
imádkozom, bőséggel áldd meg családomat és engem. 
Tudom, hogy te elfogadod azt, hogy a családhoz mások is tartoznak, mint egy apa,
anya, nővér, fivér, férj és feleség, vagyis mindazok is, akik hisznek
és bíznak Benned. 
Atyám, most küldök fel hozzád egy imát, kérem
áldásodat nemcsak arra, aki ezt az emailt nekem küldte, hanem
önmagamra és azokra is, akik ezt olvassák, és továbbküldik.
Tudom, hogy az ide illesztett imát elmondók imái - akik
hisznek és bíznak Benned - erősebbek, mint bármi más a világon. 
Előre is köszönöm áldásaidat.

Istenem, Atyám, mentsd meg az olvasót most nyomban az
adósságától, és az adósság terheitől. 
Áraszd ki rám Isteni Bölcsességedet, hogy jó gazdája lehessek mindannak, amit adtál nekem
Atyám, hogy megismerhessem, milyen Dicsőséges és Fenséges vagy és
hogyan engedelmeskedjünk, hogyan kövessük Igédet, hogyan legyen a
hitünk akkora, mint egy mustármagé, hogy kiáraszd ránk áldásaidat.
Köszönöm azokat az áldásaidat, melyeket eddig kaptam, azokat is,
melyeket még adni fogsz, mert tudom, hogy még nem tetettél meg mindent
velem. 
Jézus nevében imádkozom. 
Ámen.
 
 
 

XV. Feltámadás

Jézus harmadnapra legyőzte a halált és felépítette a templomot, amint megígérte. 
Bebizonyította, hogy Ő az Isten egyszülött Fia és ezzel megmutatta, hogy a halállal nem ér véget az élet. A keresztútnak ez az igazi végállomása, a szenvedéseknek ez az igazi gyümölcse, a keresztnek ez a mondanivalója minden ember számára, mert „…aki mindvégig kitart, az üdvözül.” 
„A húsvéti öröm ezért kiárad az egész földre” (misekánon) és mindenfelé Jézus szavait zengik: „én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.”

 

 XIV. Jézust sírba teszik

„Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz”
Jézus halálával egyből megindult az élet: a római katona hitvallása után mások is előkerülnek különböző társadalmi szintekről, akik megvallják hitüket és egyből cselekedetre váltva azokat elmennek Jézus testéért és eltemetik őt.
Jézus halálával sötétség borult ugyan a világra, de ebben a sötétségben már pislákol a fény és mi mégis azt hisszük, hogy az Isten halott. 
Hiszem-e, hogy a legnagyobb elhagyatottságban, sötétségben is rám ragyoghat Jézus fénye?



XIII. Jézus testét leveszik a keresztről

Még az Isten is ki van szolgáltatva másoknak. 
Élettelenül függött a kereszten és erőtlenné tette magát érettünk, hogy életünk legyen.
Sokszor mi is élettelenül hagyjuk, hogy az élet viharai ide-oda sodorjanak bennünket és közben elfelejtjük, hogy „a szél ott fúj, ahol akar” (Jn 3,8).
 Elfelejtjük, hogy gyengeségünkben vagyunk a legerősebbek, hogy térdelve imára kulcsolt kézzel vagyunk a legnagyobbak, mert Jézus ezt az utat mutatta az örök élethez.
 

XII. Jézus meghal a keresztfán

„Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” 
sóhajt Jézus a kereszten függve megtapasztalva a legszörnyűbb elhagyatottságot és magányt: az Istentől való elszakítottságot.
 Hányszor érezzük mi is, hogy elhagy az Isten.
Hányszor hisszük, hogy magunkra hagyott minket, hányszor érezzük a sötétséget, elhagyatottságot, hogy nem tudunk imádkozni és mintha távol lenne az Úr – nagyon távol. 
Pedig ilyenkor van a legközelebb és amikor nem érezzük Őt, akkor kell a legjobban szeretnünk és így megfeszülve, hittel kimondani: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.” (Lk 23,46)
Jézus halálának e pillanatában a római százados megvallja hitét:
 Jézus még halálában is győz a keresztről, mert a keresztfa korhadt gerendái adják a legszebb gyümölcsöt.


XI. Jézust keresztre szegezik

Jézusnak értünk kellett megfeszíttetnie. 
Áldást osztó, csodákat tévő és gyógyító kezeit bűneink szögezték át és Ő szelíden csak ennyit mond: „Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit tesznek.”
A gonosz még itt is próbálkozik és folyamatosan kísérti és gúnyolja őt 
„Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!” 
 Jézus bármikor leszállhatna a keresztről, de értünk a végsőkig viselte a kereszt fájdalmát, hogy előkészítse utunkat az örök életre.
Így kell a kísértések és szenvedések közepette megfeszülnünk és kitartanunk nekünk is Jézus mellett.
 Persze bármikor feladhatjuk, bármikor mondhatunk nemet, de azzal Jézustól oldatunk el.


X. Jézust megfosztják ruháitól

Isten hagyta, hogy Jézust is megalázzák, hogy ruháitól megfosztva megszégyenítsék.
Mi jöhet még ezután? 
Végre felértünk, végre lehetne pihenni és akkor még azt is elveszítjük, amink megmaradt. 
Mindent elvesznek… 
Itt állunk a Golgotán kiszolgáltatva az élet viharainak, megfáradtan, kifosztottan, kisemmizve és megalázva.
 De még itt is hallatszik a távolból Jézus hangja: „…aki megalázza magát, azt felmagasztalják.”
Igen, mindent elvettek ugyan, de egyet nem tudnak elvenni: a hit még itt is ragyog a lelkemben. Vigyék a ruhát, vigyenek mindent, de a hitem az enyém. 
A hit a mennyország kapuja, a hit az, ami átsegít a Golgotán.


IX. Jézus harmadszor esik el a kereszt alatt

Jézus ismét elesik bűneink súlya alatt, de elviseli ezt a megaláztatást is. 
Elfogadja az Atya kezéből, mert tudja, ez is hozzátartozik ahhoz a keskeny úthoz, amely az életre visz
Egyre nehezebb talpra állni és egyre nehezebb hinni, hogy van még miért felállni, de ha Jézus felkelt újra, akkor nekünk is tovább kell menni, mert a feltámadás ragyogó fénye csak a Golgota keresztjéről látszik.


VIII. Jézus szól a síró asszonyokhoz

Jézusnak van még ereje a síró asszonyokhoz fordulni.
Hányan és hányan sírnak és szenvednek körülöttem is, de vajon szenvedéseimben észreveszem-e mások problémáját? 
Magamról megfeledkezve tudok-e másokat vigasztalni? 
Talán felebarátaimhoz odafordulva, vigasztalva, szeretve az én keresztem is könnyebb lesz kicsit.