„Amíg nem éled át, milyen a másiknak, addig nem tudsz szeretni.
Amíg nem fáj neked a fájdalom, amit másnak okozol, nem tudsz szeretni. 
A karma nem büntetés, hanem tanítás: megtanít, milyen a másiknak lenni; mit érez, hol fáj neki. 
Amíg nem fáj a seb, amit másokon ejtesz, és nem vérzel tőle te is, addig nem tudod, mi az, hogy »vele« és »együtt« és »közösen«. 
Együtt érezni valakivel csak akkor lehet, ha az én idegeim is összerándulnak attól, amit benne én okozok.” 

(Müller Péter)



Te Vagy ki Bennem élsz, kiben élek én e Földön. Te Vagy Isten Akarata! 
Te teljesíted be utad által a teremtés igazságát, Atyánk jóságát.

Te Vagy ki hiszel és ellenállsz, szeretsz, s tagadsz.
Minden Te Vagy, mert Benne létezel, s mit teszel Önmagad szava.

Te Vagy a központ, a szív, az élet centruma.
Benned teljesedhet ki az élet, ha utat engedsz áradásának.
A mozgás nem áll meg, folyamatos.
S ha nem veszed észre, hogy te is haladsz vele, elmulasztod az út során megélhető élményeket.

Te Vagy ki tanulsz és fejlődsz, Te Vagy ki kérted ezt! S Te Vagy, ki mindezt megkapta!
Fogd hát, és fordítsd hasznodra az áldást.
Létezz a szeretet hullámain, haladj a fény sodrában, mert Te Vagy, ki megteheted.

Te Vagy, ki hozod a fényt, s csak Te Vagy, ki feltárhatod mások előtt lelked sugarát. Te Vagy, ki adhatsz és segíthetsz. Te Vagy ki kérdezel, s Te Vagy a válasz!

Érezd hát, az Univerzum is Te Vagy!
Minden Benned s Te Bennem. Nincs más Egy!
S bár szólj Te vagy Én, Egy-et szólunk, Egy-ben vagyunk.
Ezért Vagy Te minden, mi lenni szeretnél, mire vágysz, mit gondolsz, szólsz, vagy érzel.

Magadban találj meg, s megtalálsz a Világban. 
Magadban láss, s mindenhonnan visszatekintek. Magadban szeress, s szeretetem árad reád a Teljességből. Szeresd magad, a szeretetet!
Ezt az áradó szeretetet szeresd mindenkiben, mi Én Vagyok, s Te Vagy. 
A szeretetet szeresd mindenkiben, mert az Isten.

Lásd a lényeget, mi elrejtve csak annak tárul fel, ki szeretettel lát, s szeretettel szeret.
Minden lélek szeretet, minden szeretet Isten. Szeresd Istened, s szeretsz Mindent.
Ha így teszel, az életed vezeti a szeretet. S mást nem kell tenned, mint elfogadnod e vezetést, s követned szavát, mi szívedből szól.

Te Vagy, ki megteheted, Te Vagy, ki választhatod. Szeretetből Vagy, szeress hát!
Meglásd, áradása felemel, s méltó helyre tesz.

TE VAGY KI ÉN VAGYOK! Mert a szeretetben nincs különbség.

Lásd, halld, érezd!
A szeretet áradása fogjon körbe, s sugározza szívetek fényét, mert ragyogása felér az Égig!

Áldásom rátok

Jézus




Soha el nem múló szeretettel!


Kendőbe zárta ősz haját
Ahogy a régi nagymamák
S ha látta, apánk nem figyel
Esténként súgva kezdte el

Tedd össze így a két kezed

Így teszi minden jó gyerek
S szomorú szemmel végigmért
S nevettünk - Isten tudja, miért

Nézz csak fel, az ég magas

Bár azt mondják, hogy nem igaz
Ott jártak ők, a repülők
És nem látták sehol

Kell ott fenn egy ország

Mely talán ránk is vár
Kell ott fenn egy ország
Amit senki nem talál
Kell ott fenn egy ország
Mely bárkit átölel
Kell ott fenn egy ország
Amit sosem rontunk el

Felnőtt az ember, s mindent lát
Szobánkban ott a nagyvilág
Melyből egy gyermek mit sem ért
Egy kőre hajtja kis fejét

Az arca szép, nem álmodó

Nem kelti fel már ágyúszó
Csak egy hang szól, halk és fáradt
Mint egy régi altató

Nézz csak fel, az ég magas

Csak hadd mondják, hogy nem igaz
Mit tudnak ők, a repülők
A szívük jég, csak jég

Kell ott fenn egy ország

Mely talán ránk is vár
Kell ott fenn egy ország
Amit senki nem talál
Kell ott fenn egy ország
Mely bárkit átölel
Kell ott fenn egy ország
Amit sosem rontunk el





  “Szeretetet lehet adni és lehet kapni. 
Csak egyet nem lehet: szeretetet zsarolni. 
S ezt legtöbbször nem tudják azok a szegények és szerencsétlenek, akik szeretetre éhesek.
Nyilvánvaló, hogy vagy szeret az ember, vagy szeretik: ezt a váltóáramot a természet kérlelhetetlen következetességgel szervezte meg. 
Az összhang legtökéletesebb és legszerencsésebb formája, mikor az egyik különösebb lázadozás nélkül tűri, hogy a másik szeresse.
A természet végül is kegyes: igaz, soha nem adja meg, hogy az szeressen, akitől ezt reméljük, de módot ad arra, hogy korlátlanul szeressük azt is, aki bennünket nem szeret. 
Csak egyre nem ad módot: hogy könyörgéssel, váddal, támadással vagy esdekléssel mástól szeretetet zsaroljunk. 
Még gyöngédséget és szenvedélyt is lehet zsarolni; de a szeretet szuverén.” 

Márai Sándor: Füves könyv






XXIII. János pápa

10 törvény a lelki nyugalom eléréséhez
 
1. Ma megkísérlem átélni a napot úgy, hogy nem akarom egyszerre megoldani életem minden problémáját.
2. Ma igen nagy figyelmet fordítok fellépésemre: senkit sem bírálok, sőt arra sem törekszem, hogy másokat helyreigazítsak, vagy kijavítsak, csak magamat.
3. Boldog leszek a tudatban, hogy boldogságra születtem, nemcsak a másvilági, hanem az evilági boldogságra is.
4. Ma alkalmazkodom a körülményekhez, anélkül, hogy a körülmények alkalmazkodnának az én kívánságomhoz.
5. Ma tíz percet szánok az időmből egy jó olvasmányra, amint a táplálék a testi élethez, a jó olvasmány a lelki élethez szükséges.
6. Ma elvégzem a napi jótettet, és senkinek sem dicsekszem vele.
7. Ma olyasmit teszek, amihez semmi kedvem sincsen, ha gondolatban sértődöttnek érzem magamat, gondoskodom róla, hogy senki se vegye észre.
8. Ma újra részletes programot állítok össze, talán nem mindig ragaszkodom hozzá pontosan, de megfogalmazom. Két rossztól tartózkodom: a hajszától és a határozatlanságtól.
9. Szilárdan hiszek abban, akkor is, ha a tények az ellenkezőjét mutatják, hogy az Isteni Gondviselés úgy törődik velem, mintha egyedül volnék a világon.
10. Ma nem félek és különösen örülök mindennek, ami szép és hiszek a jóságban. Nekem adatott meg, hogy 12 órán át jót tegyek. 

Akkor lesz megvalósítható a világban a béke, ha mi önmagunkban békét teremtünk és ennek a kegyelmi állapotnak megfelelően éljük életünk.
 
 
 
 
Antoine de Saint Exupéry: Fohász
Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak 
erőt kérek a hétköznapokhoz. 
Taníts meg a kis lépések művészetére! 

Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és 
forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és 
tapasztalatokat! 
Segíts engem a helyes időbeosztásban! 

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú 
vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez! 
Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak 
átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem 
a váratlan örömöket és magaslatokat! 

Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie! 
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, 
kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó
ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk! 

Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő 
bátorsága és szeretete az igazság kimondásához! 
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások 
mondják meg nekünk. 

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit. 
Kérlek, segíts, hogy tudjak várni! 
Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra. 

Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb
és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk! 

Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és
a megfelelő helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot
közvetíthessek! 

Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől! 
Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van! 
Taníts meg a kis lépések művészetére!
 
 

 Ima Szent Mihály arkangyalhoz

Mihály arkangyal, ki olyan vagy, mint Isten!
Jöjj el most énhozzám, tisztítsd meg a szívem Isteni Fényesség, mit elhozol magaddal!
Szent tűzzel megtisztul minden igaztalan, Kardodnak sugara utat mutat nékem!
Ha teveled vagyok nincsen mitől félnem.
Mutass rá fényeddel isteni Valómra, Tudatom megnyíljon minden igaz szóra!
Segítsd fejlődésem, tisztítsd meg utamat!
Hitem megtart engem kitárt szárnyad alatt!
Meglátom most veled szellemi egységem.. 
A Fény családjához tartozva így kérem: 
Magamhoz veszem most fénylő hatalmamat!
Fénykardot kezembe angyalok adjanak!
Mihály ereje van most az én szívemben!
Hittel, bátorsággal, Ővéle cselekszem!
Így beteljesítem a szent Akaratot!
Megtisztítom lelkem minden teher alól!
Mihály segíts!

 





“Csodálatos az is, mennyire érzékenyek az emberek. 
Mint egy rózsa. Mint egy kankalin. 
Oly végzetesen figyelnek minden szóra, mely hiúságukat sértheti, mint senki és semmi az élõk világában. 
Egy hanglejtés is halálra tud sebezni egy embert, igen, már az is, ha éppen hallgatsz róla, mikor õ úgy várja, hogy dicsérjed, vagy helyeselj neki: örökké ellenségeddé változtat egy embert.
S ugyanezek az emberek, akik ilyen félelmesen finom hallással érzékelnek mindent, ami személyükre vonatkozik, akik egy kézszorítás bensőségén, egy telefonbeszélgetés hanglejtésén is átérzik a személyük felé villanó véleményt vagy igazságot, ezek a mimózánál gyöngédebb és érzékenyebb emberek gondtalanul követik a legotrombább aljasságokat, szemrebbenés nélkül kegyetlenkednek, közömbösen és néha jókedvűen is. 
Az emberi léleknek ezt a rugalmasságát nem érdemes bírálni; csak tudni kell erről. 
S nem lepődni meg semmin, soha.”

(Márai Sándor: Füves könyv)

Föld és ég gyermekei





Isten, hogyha létezel, hogyha hallasz, hogyha látsz,
válasz nélkül ne hagyd ezt a fájdalmas fohászt!
Annyi most a szenvedő, kit elhagy föld és ég,
Segítsd hát e nehéz idők szorongó gyermekét!

Adj reményt a férfinak, kit a sors már megpróbált,

és sok év után most kenyerét félti, úgy érzi, nincs tovább!
Mit tegyen, aki fiatal, túl van minden iskolán?
Családot, otthont, jövőt tervezne, támaszt, mondd, hol talál?

REFRÉN

A magasból nézz le ránk! Hagyd most a megváltó szent igét!
Ki nehezen él és fél a holnaptól, annak a szó már nem elég,
szívében oly nagy a keserűség!
Ó, nézz le ránk! Hagyd most a szent igét!
Ki nehezen él és fél a holnaptól, annak a szó már nem elég,
szívében oly nagy a keserűség!

Isten! Óvd a gyermeket, ki ártatlan, tiszta még!

Körötte csalás, hazugság, önzés. Mindebből mit sem ért.
Kísérje útján a szeretet! Legyen értelme, hogy él!
Vétkeinkért ne bűnhődjön, neki még adj esélyt!

REFRÉN

A magasból nézz le ránk! Hagyd most a megváltó szent igét!
Ki nehezen él és fél a holnaptól, annak a szó már nem elég,
szívében oly nagy a keserűség!

Isten, hogyha létezel, hogyha hallasz, hogyha látsz,

válasz nélkül ne hagyd ezt a fájdalmas fohászt!
Annyi most a szenvedő, kit elhagy föld és ég,
Segítsd hát e nehéz idők szorongó gyermekét!




Őszentsége a Dalai Láma bölcsességei

”Ha igazán őszintén és elfogulatlanul, gondosan megvizsgálunk minden helyzetet, akkor rájövünk, nagymértékben mi is felelősek vagyunk az események alakulásáért”

„Oszd meg a tudásod! Ez az egyik út a halhatatlansághoz!”

„Mindenki maga irányítja sorsát; mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait. Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más.”

„Tárd ki a karjaidat a változásnak, de ne engedd el az értékeidet!”

„Fontosak a barátok - ezért szeretném, ha minél több barátom lenne. Fontosak a mosolyok - ez is nyilvánvaló. De milyenek a mosolyok? Bőséges a választék belőlük. Némelyik gúnyos, némelyik művi, diplomata mosoly. Ezek nem elégítenek ki, sokkal inkább félelmet, gyanakvást keltenek bennem. Ám a valódi mosoly reményt adó, biztató, üdítő. Ha azt akarjuk, hogy valódi mosoly ragyogjon az arcunkon, meg kell teremtenünk magunkban a valódi mosoly forrását.”

“A valódi együttérzés nemcsak érzelmi viszonyt jelez. Szilárd, az értelmen alapuló meggyőződésből ered. Ezért az igazán együtt érző viselkedés még akkor sem változik, ha éppen negatívan fogadják. Az egyetemes önzetlenségből kifejlődik bennünk a másokért érzett felelősség, és ez akként jelenik meg, hogy segíteni akarunk társainknak gondjaik leküzdésében.”

“Ha egyetlen hibádat felismered, többet ér, mint ezernyi hibáját felismerni másnak. Ahelyett, hogy rosszat mondanál az emberekről, ütköznél velük, és nyugtalanságot keltenél az életükben, szemléld őket teljes valóságukban. Gondolj inkább a jó tulajdonságaikra. Ha mégis örömödet lelnéd valaki becsmérlésében, azonnal képzeld azt, hogy rohadt gyümölcsbe haraptál. Így elég gyorsan leszokhatsz a sértő viselkedésről.”

"Minél őszintébbek és nyitottabbak vagyunk, annál kevésbé fogunk félni, mert nincs takargatnivalónk mások előtt, ezért azt gondolom, minél őszintébb valaki, annál magabiztosabbá válik."

“Sose add fel. Bármi történjék is, ne add fel. Erősítsd meg szíved. Országodban túl sok energiát fordítanak az ész fejlesztésére, ahelyett, hogy szívüket edzenék. Légy együtt érző, a barátaidon kívül mindenki mással is. Légy együtt érző, dolgozz lelked és egyben a világ békéjéért. Dolgozz a békéért, és hallgass rám: sose add fel. Nem számít, mi folyik körülötted, nem számít, mi történik. Sose add fel!”

„Akik ártani akarnak nekem, azok valójában tálcán kínálják a spirituális fejlődés legnagyszerűbb lehetőségét. Hiszen amikor összeakadok velük, természetes módon gyűlöletet és haragot érzek, és általuk esélyt kapok, hogy megtartóztassam magam ezektől az indulatoktól. Ha mindig mindenki kedves lenne hozzám, soha nem lenne lehetőségem a türelem gyakorlására. Hiszen könnyű együtt érezni azokkal, akik jók hozzám, és akiket kedvelek, az igazi próbatétel az, amikor valaki ártani akar nekem, meg akar gátolni valamiben, elvesz tőlem valamit, vagy inzultál. Ha az ilyen ember iránt is tudok szeretet érezni, az már előrelépés. Ez az ember tehát lehetőséget ad a fejlődésre, és ezért hálával tartozom neki.”

Nameste! A bennem lévő Isteni köszönti a benned lévő Istenit!