A Feltámadás Kegyelmével áldott békés és boldog Húsvétot kívánok minden kedves Oldalaimat olvasó Látogatómnak,minden kedves Barátomnak, minden kedves Páciensemnek,  minden kedves Tanítványomnak és drága Családomnak és Szeretteimnek!

Áldó szeretettel!

Anna 






 
Az én IMÁM érted

Kérlek, hittel olvasd. 
Ez egy csodálatos ima.
Higgy és áldott leszel.
Sokunkkal az a probléma, nem hiszünk abban, hogy Isten
egyszer csak kinyit egy ablakot, kiönti áldását, és nekünk éppen akkor
lesz hely a szívünkben, hogy befogadjuk azt.
Bátorítok mindenkit, forduljon Istenhez. Ő hű a Szavához.
Isten Ígéretei igazak.
 
Az én mai imám érted:
A szemeid, melyek megpillantották ezt az üzenetet, csak a
jót lássák meg benne, a kezek, melyek elküldik ezt az üzenetet
másoknak, eredményesen munkálkodjanak, a száj mondjon áment erre az
imára és nevessen mindörökké. 
Maradjanak meg Isten szeretetében
mindazok,  akiknek elküldöd ezt az imát.
Legyen szép az életutad, és az ő életútjuk is! 
Bízz Istenben teljes szíveddel és Ő meg fog segíteni téged, mert Ő maga a
Legfőbb, Legfenségesebb, Leghatalmasabb, Legcsodálatosabb,
Legirgalmasabb Úr!
Ha igazán szeretnéd az áldását, olvasd tovább .

Égi atyánk, Legdicsőségesebb és szerető Isten, Hozzád
imádkozom, bőséggel áldd meg családomat és engem. 
Tudom, hogy te elfogadod azt, hogy a családhoz mások is tartoznak, mint egy apa,
anya, nővér, fivér, férj és feleség, vagyis mindazok is, akik hisznek
és bíznak Benned. 
Atyám, most küldök fel hozzád egy imát, kérem
áldásodat nemcsak arra, aki ezt az emailt nekem küldte, hanem
önmagamra és azokra is, akik ezt olvassák, és továbbküldik.
Tudom, hogy az ide illesztett imát elmondók imái - akik
hisznek és bíznak Benned - erősebbek, mint bármi más a világon. 
Előre is köszönöm áldásaidat.

Istenem, Atyám, mentsd meg az olvasót most nyomban az
adósságától, és az adósság terheitől. 
Áraszd ki rám Isteni Bölcsességedet, hogy jó gazdája lehessek mindannak, amit adtál nekem
Atyám, hogy megismerhessem, milyen Dicsőséges és Fenséges vagy és
hogyan engedelmeskedjünk, hogyan kövessük Igédet, hogyan legyen a
hitünk akkora, mint egy mustármagé, hogy kiáraszd ránk áldásaidat.
Köszönöm azokat az áldásaidat, melyeket eddig kaptam, azokat is,
melyeket még adni fogsz, mert tudom, hogy még nem tetettél meg mindent
velem. 
Jézus nevében imádkozom. 
Ámen.
 
 
 

XV. Feltámadás

Jézus harmadnapra legyőzte a halált és felépítette a templomot, amint megígérte. 
Bebizonyította, hogy Ő az Isten egyszülött Fia és ezzel megmutatta, hogy a halállal nem ér véget az élet. A keresztútnak ez az igazi végállomása, a szenvedéseknek ez az igazi gyümölcse, a keresztnek ez a mondanivalója minden ember számára, mert „…aki mindvégig kitart, az üdvözül.” 
„A húsvéti öröm ezért kiárad az egész földre” (misekánon) és mindenfelé Jézus szavait zengik: „én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.”

 

 XIV. Jézust sírba teszik

„Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egymaga marad, de ha elhal, sok termést hoz” . 
Jézus halálával egyből megindult az élet: a római katona hitvallása után mások is előkerülnek különböző társadalmi szintekről, akik megvallják hitüket és egyből cselekedetre váltva azokat elmennek Jézus testéért és eltemetik őt.
Jézus halálával sötétség borult ugyan a világra, de ebben a sötétségben már pislákol a fény és mi mégis azt hisszük, hogy az Isten halott. 
Hiszem-e, hogy a legnagyobb elhagyatottságban, sötétségben is rám ragyoghat Jézus fénye?



XIII. Jézus testét leveszik a keresztről

Még az Isten is ki van szolgáltatva másoknak. 
Élettelenül függött a kereszten és erőtlenné tette magát érettünk, hogy életünk legyen.
Sokszor mi is élettelenül hagyjuk, hogy az élet viharai ide-oda sodorjanak bennünket és közben elfelejtjük, hogy „a szél ott fúj, ahol akar” (Jn 3,8).
 Elfelejtjük, hogy gyengeségünkben vagyunk a legerősebbek, hogy térdelve imára kulcsolt kézzel vagyunk a legnagyobbak, mert Jézus ezt az utat mutatta az örök élethez.
 

XII. Jézus meghal a keresztfán

„Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” 
sóhajt Jézus a kereszten függve megtapasztalva a legszörnyűbb elhagyatottságot és magányt: az Istentől való elszakítottságot.
 Hányszor érezzük mi is, hogy elhagy az Isten.
Hányszor hisszük, hogy magunkra hagyott minket, hányszor érezzük a sötétséget, elhagyatottságot, hogy nem tudunk imádkozni és mintha távol lenne az Úr – nagyon távol. 
Pedig ilyenkor van a legközelebb és amikor nem érezzük Őt, akkor kell a legjobban szeretnünk és így megfeszülve, hittel kimondani: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.” (Lk 23,46)
Jézus halálának e pillanatában a római százados megvallja hitét:
 Jézus még halálában is győz a keresztről, mert a keresztfa korhadt gerendái adják a legszebb gyümölcsöt.


XI. Jézust keresztre szegezik

Jézusnak értünk kellett megfeszíttetnie. 
Áldást osztó, csodákat tévő és gyógyító kezeit bűneink szögezték át és Ő szelíden csak ennyit mond: „Atyám, bocsáss meg nekik, hisz nem tudják, mit tesznek.”
A gonosz még itt is próbálkozik és folyamatosan kísérti és gúnyolja őt 
„Ha Isten Fia vagy, szállj le a keresztről!” 
 Jézus bármikor leszállhatna a keresztről, de értünk a végsőkig viselte a kereszt fájdalmát, hogy előkészítse utunkat az örök életre.
Így kell a kísértések és szenvedések közepette megfeszülnünk és kitartanunk nekünk is Jézus mellett.
 Persze bármikor feladhatjuk, bármikor mondhatunk nemet, de azzal Jézustól oldatunk el.


X. Jézust megfosztják ruháitól

Isten hagyta, hogy Jézust is megalázzák, hogy ruháitól megfosztva megszégyenítsék.
Mi jöhet még ezután? 
Végre felértünk, végre lehetne pihenni és akkor még azt is elveszítjük, amink megmaradt. 
Mindent elvesznek… 
Itt állunk a Golgotán kiszolgáltatva az élet viharainak, megfáradtan, kifosztottan, kisemmizve és megalázva.
 De még itt is hallatszik a távolból Jézus hangja: „…aki megalázza magát, azt felmagasztalják.”
Igen, mindent elvettek ugyan, de egyet nem tudnak elvenni: a hit még itt is ragyog a lelkemben. Vigyék a ruhát, vigyenek mindent, de a hitem az enyém. 
A hit a mennyország kapuja, a hit az, ami átsegít a Golgotán.


IX. Jézus harmadszor esik el a kereszt alatt

Jézus ismét elesik bűneink súlya alatt, de elviseli ezt a megaláztatást is. 
Elfogadja az Atya kezéből, mert tudja, ez is hozzátartozik ahhoz a keskeny úthoz, amely az életre visz
Egyre nehezebb talpra állni és egyre nehezebb hinni, hogy van még miért felállni, de ha Jézus felkelt újra, akkor nekünk is tovább kell menni, mert a feltámadás ragyogó fénye csak a Golgota keresztjéről látszik.


VIII. Jézus szól a síró asszonyokhoz

Jézusnak van még ereje a síró asszonyokhoz fordulni.
Hányan és hányan sírnak és szenvednek körülöttem is, de vajon szenvedéseimben észreveszem-e mások problémáját? 
Magamról megfeledkezve tudok-e másokat vigasztalni? 
Talán felebarátaimhoz odafordulva, vigasztalva, szeretve az én keresztem is könnyebb lesz kicsit.