Adventi készülődés

A latin eredetű szó (adventus) megérkezést jelent. A Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. András napjához legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes "szent idő" a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Advent első vasárnapja legkorábban november 27-én, legkésőbb december 3-án lehet.

A régi időkben éjfélkor harangszó hirdette advent, valamint az egyházi év kezdetét. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, ebben az időben az emberek szigorú böjtöt tartottak. Napfelkelte előtt hajnali miséket tartottak, amelyeket "angyali misének", "aranyos misének" is neveztek. 1611-ben a nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától vízkeresztig megtiltotta az esküvőket, zajos mulatságokat. Egyes elméletek szerint Advent négy hete a Krisztus eljövetele előtti négyezer éves sötétséget szimbolizálja. Ennek az elméletnek nincs igazolása a liturgiában.

Az adventi koszorú hagyományának első nyomait a néprajzkutatók északon, a Keleti-tenger partvidékén és szigetvilágában találták meg. Fűzfavesszőből koszorút fontak és örökzöldet csavartak köré. Ez a szokás később Európa más vidékein is meghonosodott. 

A valódi adventi koszorú készítése a 19. században jött divatba. Egy hamburgi lelkész otthonába egy hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, melyen 24 gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Később az egyszerűség kedvéért csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. A gyertyákat vörös és aranyszalagokkal díszítették, az élet és fény jelképével.

Az advent az ünnepekre való ráhangolódás, a készülődés ideje. Az idő múlását legérzékletesebben naptárral mérhetjük. Ezért készítenek - főleg gyerekeknek - adventi naptárt. A naptár a készülődés, várakozás idején minden nap egy apró ajándékkal, édességgel lepi meg a gyerekeket. 


 
Advent angyalai

Az első vasárnap angyala 
Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal kék köpenybe öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját. Ma van az első napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdik azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt.

A második vasárnap angyala
A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe. Mindazok, akik a mennyben élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.

A harmadik vasárnap angyala
Advent harmadik vasárnapján egy fehér ragyogó angyal jön le a földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.

A negyedik vasárnap angyala
A karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, és azt pengeti. Közben szépen énekel hozzá. Ahhoz, hogy meghallhassuk, jól kell figyelnünk, s szívünknek tisztának kell lennie. A béke dalát énekli. Sok kis angyal kíséri, s együtt énekelnek. Daluktól valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön.


Szeretet és jóság törvényei


 HARAG TÖRVÉNYE

Szinte nincs olyan ember, aki valamiért ne mérgelődne. A harag, a düh a gyenge érzelmi kontroll terméke, nagyon sok hátránnyal jár. A harag idegességet idéz elő, szívverésünk szabálytalanná válik, vérnyomásunk emelkedik, rossz lesz az emésztés, alvászavarokkal és fáradtsággal küszködünk. Rosszkedvűek leszünk, elveszítjük uralmunkat gondolkodásunk és cselekedeteink felett. A bosszúság egyúttal agresszió is, negatív energia, amely diszharmóniát okoz, ami pedig betegséget idéz elő. Aki bosszankodik, az nem ért egyet az élettel, nem fogadja el az életet úgy, ahogy van.
- Minden embert olyannak fogadok el, amilyen, ráhagyom, hogy megváltozik-e és mikor. 
- Megszabadítom magam minden elvárástól és hagyom, hogy az élet olyan legyen, amelyen.
- Felismerem, hogy a világon senki és semmi nem bosszanthat engem.

Szeretet és jóság törvényei


IMAGINÁCIÓ TÖRVÉNYE

Minden képszerű elgondolásunk arra törekszik, hogy megvalósuljon. Ha eközben a hittel szemben fellép az akarat, mindig a hit győz.
Minden ember képes arra, hogy elgondolásait képszerűen jelenítse meg. A kép a tudatalatti és a lélek nyelve. A belső képek életünk nagy részét meghatározzák. Képzelőerőre van szükségünk ahhoz, hogy a kívánt végeredményt képszerűen meg tudjuk jeleníteni, és ezeket a képeket szemünk elé tudjuk varázsolni. Minél pontosabban képzelek el valamit, és minél hosszabb ideig tartom a szellemi képernyőmön, annál több energia árad, és annál gyorsabban fog a fizikai síkon is megjelenni.
 

Szeretet és jóság törvényei



HIT TÖRVÉNYE

A hit belső tudás, amely nem a külső bizonyítékokon nyugszik. Nem az történik amit akarunk, hanem az, amiben hiszünk. Az igazi hit az a bizonyosság, hogy amit kívánok, az meg kell hogy jelenjen, ha megnyitom magamat. A hit nemcsak azt jelenti, hogy igent mondok az igazságra, hanem bizonyos is vagyok benne, és amire hitemmel igent mondok, arról tudom, hogy meg is valósul. Aki csak abban hisz, amit lát, az csupán akkor fogja hinni a vetés következményét, ha már be is takarította. Akinek nincs hite, az is hisz, csak éppen annak ellenkezőjében, amit el kíván érni.



Szeretet és jóság törvényei


ÁLDÁS TÖRVÉNYE

A világba küldött áldás a gondolatenergia legtisztább és legfinomabb formája, és az univerzum leghatalmasabb erejét, az isteni szeretetet mozgósítja.

Megáldani annyit jelent, hogy egy személy vagy egy helyzet számára Isten kegyelmét kérni. Amit tiszta szívemből megáldok, az abban a pillanatban áldott lesz és az áldás hatalma azonnal megkezdi áldásos tevékenységét. Amit tiszta szívemből megáldok, az áldásként száll vissza rám. Hagyhatom, hogy az áldás csak úgy megtörténjen, de el is képzelhetem, amint fény vagy sugár formájában alászáll.

Szeretet és jóság törvényei


OK ÉS OKOZAT TÖRVÉNYE

A világon minden az ok és okozat elve szerint működik. Minden teremtés okozat, amely mögött egy teremtő áll, akinek az akarata a teremtettben nyilvánul meg. Ahol teremtés van, ott teremtőnek is lenni kell, hiszen a törvény így szól: "Semmiből nem lesz semmi." Az, ami volt, mindig összefügg azzal, ami lesz. Amit mi véletlennek nevezünk, az nem más, mint valamely rejtett ismeretlen ok kifejeződése. Csak addig beszélünk véletlenről és szerencséről, amíg fel nem ismerjük az összefüggéseket. Soha semmi nem történik ok nélkül.


Szeretet és jóság törvényei


SORS ÉS VÉGZET TÖRVÉNYE

Az ember szabadon választhat, cselekedeteinek következményeivel számolni kell. Ezt a végzet törvénye rója ki rá, vagy az ok és okozat törvénye, amely végzetként jelentkezik. "Mindenki azt kapja, amit előidézett. Sem többet, sem kevesebbet és nem is mást." A sorssal való szembesülés, a vele való elmélyült foglalkozás végül elvezet az egyetlen erőhöz. Nincsen sem véletlen, sem jutalom vagy akár büntetés, hanem kizárólag ok és okozat. Cselekedeteim következményei elől nem menekülhetek. A végzet törvénye arra kényszeríti az embert, hogy teljes felelősséget vállaljon életéért, szembesüljön cselekedeteinek következményeivel, míg a saját maga által okozott problémákat fel nem oldja, és ezáltal szabaddá nem teszi magát. A végzet törvénye akkor avatkozik be, amikor a teremtésben az ember nem tudja megteremteni a harmóniát.
Mindenki tehát azt kapja, amit okozott. És valahányszor kap valamit, azt maga okozza. A végzet törvénye szembesít bennünket cselekedetein következményeivel, és az egyén szabadságát semmiben nem korlátozza. Mindenki szabadon döntheti el, mit akar vetni, ám aratni azt lesz kénytelen, amit elvetett.


Szeretet és jóság törvényei


ÚJJÁSZÜLETÉS TÖRVÉNYE

Mindig újabb és újabb testet öltünk magunkra, s ez a test olyan, mint az iskolai egyenruha. Ahogy az iskolában újabb és újabb leckét kell megtanulnunk, az életben is pontosan azt a leckét osztja ránk az osztályfőnökünk: dr. Mindennap, amit még nem tanultunk meg, hogy újabb és újabb felismerésekre tegyünk szert. Mindaddig, amíg önakaratból cselekszünk, újabb okokat idézünk elő, s bár pozitív okok pozitív következményekkel járnak, a negatívok negatívval, mindenképpen inkarnálódnunk kell, hogy az adott következményekkel szembesüljünk.


Szeretet és jóság törvényei


 KEGYELEM TÖRVÉNYE

Úgy működik, hogy az ember minden pillanatban kiléphet tudatlanságából a felismerés fényébe, és magához veheti szellemi örökségét, a tökéletességet. Kegyelem, hogy imádkozhatom, és imádságom meghallgatásra talál. Kegyelem az is, hogy Isten átfogó szeretetében mindig és mindenütt részesülhetünk. Kegyelemben élni annyit jelent, mint nyitottnak és befogadónak lenni.


Szeretet és jóság törvényei


BOLDOGSÁG TÖRVÉNYE

A boldogságot nem lehet birtokolni. Mindaddig, amíg kívül keresem a szerencsémet, a boldogságomat, keresésem eredménytelen marad. A boldogságot csak magamban találhatom meg, ha feltétel nélkül igent mondok az életre, s elfogadom olyannak, amilyen. Valahányszor szenvedek, az azt is jelenti, hogy nem fogadom el az életet, ezen csak én tudok változtatni. Ha a szerencsémet, boldogságomat nem teszem külső körülményektől függővé, akkor minden helyzetben boldog lehetek.
Boldognak lenni annyit jelent, hogy önmagammal és az élettel harmóniában vagyok, helyemet minden pillanatban optimálisan töltöm be, így teljes életet élve boldog vagyok.