ANGYALI IMA

Teljesség Ura arra kérünk Téged
Emelj a Szívedbe, Szeretet Fényedbe
Hogy ott Egyé váljunk Teveled Jó Urunk
Szívednek Szavában legyen boldogságunk.

Áraszd szét Szívedet, hogy dobbanjon Vele
Az, mi létező és fénylő Tebenned
Hogy az Egység éljen Veled minden Létben
Igaz Valójában, Szent Gyönyörűségben.

Istenünk, Jó Atyánk, Veled Egyek vagyunk
Erőt, Fényességet, mindent Tőled kapunk
Utunkban áldd meg Szent Szíved erejét
Hogy minden mi Benned él, megtalálja helyét.

Áldás Áldás Áldás - Áldott Áldott Áldott

Pusztai Orsolya

Forrás ~ Internet

 
Aranyosi Ervin ~ Mindennap Nőnap

Ó, drága Nő! Én mindennap csodállak,
és fejet hajtok szépséged előtt!
Belőled jön az éltető varázslat,
Te adod nekem a teremtő erőt!

Nélküled, bíz’ a férfi gyenge lenne,
–  érzések nélkül, anyagból teremt.
Mindaz, mi szépség, élő csoda benne,
azt tőled kapja, s ez oly sokat jelent.

A múzsa nélkül, a vers dallamtalan lesz,
az élet sivár, az otthon meg kihalt.
Kiszáradt magra, életvizet öntesz,
és lám az élet virágja kihajt.

Dalos madár vagy, ki puha fészket bélel,
- gondoskodással tölti napjait.
Általad készül a mindennapi étel.
S lelked, mi annyi szépre megtanít.

Ó, drága Nő! Soraim hozzád szállnak,
minden szavam lelked simítja meg.
Hálás vagyok, és örökké csodállak,
nekem minden nap Nőnap, - nem csak egy!
  
Forrás ~ Internet



Aranyosi Ervin ~ Varázslatos kívánság

Hej, ha varázspálcát foghatnék kezembe,
a világon minden ember boldog lenne.
Nem is ismernének szomjúságot, éhet,
s vidámmá válhatna az emberi élet.

Minden ember arcán csak mosoly ragyogna,
s kinek kedve támad vidáman dalolna.
Nem ismerné senki a szomorúságot.
Egy nagy zsákba kötném a nyomorúságot
és eldugnám a mély tenger fenekére.

Bőség és a jó kedv jöjjön a helyére!
Higgyük, megváltozhat a világ, s az élet!
Mindehhez kívánok boldogabb, új évet!


A NÉGY GYERTYA TÖRTÉNETE

Egyszer volt,hol nem volt,volt egyszer négy gyertya.
Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni,
amit egymással beszélgettek.

Azt mondta az első: - ÉN VAGYOK A BÉKE!

De az emberek nem képesek életben tartani.
Azt hiszem el fogok aludni.
Néhány pillanat múlva már csak egy vékonyan füstölgő kanóc
emlékeztetett a hajdan fényesen tündöklő lángra.

A második gyertya azt mondta: - ÉN VAGYOK A HIT!

Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak,nincs értelme tovább égnem...
A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot.

Szomorúan így szólt a harmadik gyertya: - ÉN A SZERETET VAGYOK!

Nincs már erőm tovább égni.
Az emberek nem törődnek velem,semmibe veszik,
hogy milyen nagy szükségük van rám.
Ezzel ki is aludt.

Hirtelen belépett egy gyermek.
Mikor meglátta a három kialudt gyertyát felkiáltott:
- de hát mi történt? Hiszen nektek égnetek kéne MINDÖRÖKKÉ...!
Elkeseredésében hirtelen sírva fakadt.

Ekkor megszólalt a negyedik gyertya:

Ne félj! Amíg nekem van lángom,újra megtudjuk gyújtani a többi gyertyát.
- ÉN VAGYOK A REMÉNY!

A gyermek szeme felragyogott.
Megragadta a még égő gyertyát és lángjával új életre keltette a többit.

Add Urunk, hogy soha ki ne aludjon bennünk a remény!

Had legyünk eszköz a kezedben, amely segít megőrizni gyermekeink szívében
a HIT, REMÉNY, SZERETET és a BÉKE lángját!

Forrás ~ Internet


Egy csokor virág...

Barátságunk jeléül csokrot hoztam néked.
Gyűjtöttem mezőn, színes dombok felett,
S ím kész ajándékra a virágcsokor.
Kérlek, bármerre is sodor az élet,
Ajándékom vidd magaddal,
Akár gyalog jársz, akár víg fogattal.

Csokrodban első virágszál a szeretet,
Azért oly fontos, mert Istentől ered.
Emberi sorsok összeötvözője.
Ha elveken nyugszik, nem mulandó,
Neked is ilyen szeretet a jó.

Türelem a második virágszál,
Hogy ne sírj, ne zúgolódj, ne kiáltsál,
Bármi is menjen végbe a szívedben.
Vigyázz, hogy a szó, a könny ki ne essen,
S vihar ne zúgjon el családod felett,
Így gazdagabb lesz benned a szeretet.

Csokrod harmadik virága a hűség,
Amit megkíván tőled a föld s az ég.
Hű légy Istenhez és szent elveihez,
Hű légy férjedhez és gyermekeidhez,
Idegen arc soha ne ejtsen tőrbe,
S szívetek legyen mindig összekötve.

A negyedik virágszál a kedvesség,
Az arcod, ha olyan, mint a derült ég,
Ha bosszúság fellege el nem fedi,
S a gyűlölet soha torzzá nem teszi,
Meghódítja még az ellenségedet is,
Otthonodban nem lesz ború és tövis.

Az ötödik virágszál a szorgalom.
Nem jelenti, hogy nagy legyen a forgalom
A házban és minden csak terád várjon,
Míg az idegek összetörnek fájón.
A szorgalom az, ha végzed a munkád,
Mint csillag az útját, lassan, de folyvást.

Virágcsokromat átnyújtom neked,
S kívánom, a jó Isten legyen veled!
Illatozz otthon, vagy a zord idegenben
Mindig derülten, mindig kedvesebben,
Míg eljön Urunk, s bú válik örömre
S virágcsokrába beköt majd örökre...

Himnusz a szeretetről 

Szeretni annyi, mint adni,
Adni ha látod, hogy kérnek,
S mosolyogva letörölni egy csepp könnyet.
Szeretni annyi, mint békével elfogadni önmagad,
S önmagáért elfogadni másokat.
Szeretni annyi, mint felemelni azt, ki elesett,
S forrásvízzel lemosni sebeket.
Szeretni annyi, mint simogatni verés helyett,
Virágot nyújtani kemény ököl helyett.
Szeretni annyi, mint elfeledni fájó sérelmeket,
S magunknak is, másoknak is,
Megbocsátani bűnöket.
Szeretni annyi, mint megfogni egymás kezét,
S egyetlen szívdobbanással sugározni
Ezt az érzést szerteszét.
Hidd el, megváltozik a világ,
Csak zengd a szeretet himnuszát!
(1.Korinthus 13.)

ÁLDÁS

Az Úr Jézus szeretete vonjon téged az Ő közelébe.
Kegyelme frissítsen és vidámítson téged.
Az Úr Jézus ereje szolgáljon és erősítsen téged.
Az Úr Jézus öröme töltse be a lelkedet.
  A mindenható Isten, az Atya, a Fiú és a Szentlélek áldása
nyugodjon meg rajtad
és maradjon veled örökké.

Amen




Névnapodra

Mit adnék névnapodra,
Ha ott lennék nálad?
Virágok illatát,
Csokorban vagy százat.

Adnék még hangokat,
Mi fülednek jól esik.
Madarak énekét,
Az erdő hangjait.

Adnék még színeket
A szivárvány ívéből.
Éltető sugarat
A Nap fényéből.

Adnék még ízeket,
Édeset és sósat.
Vagy amit kívánsz,
Hogy egyél jókat.

És adnék még érzést.
Selymeset és szépet.
Mi bőrödet befedi,
Hogy óvja és védje.

Így kívánnék Neked
Ezen a szép napon,
Egészségben gazdag
Boldog Névnapot!    


Hogy mit adhatnék Neked, ha hatalmamban állna?


- Nem mesés gazdagságot, - csak elegendőt ahhoz,
hogy távol tartsd a szorongást
és reményt nyújts az elesetteknek.

- Nem mesés szépséget, - csak szerető szívet.
Esélyt, hogy bölcsen használd fel adottságaidat,
- hogy megválthasd velük a világot,
és mindez örömet is okozzon Neked.

Kívánok Neked érzéket, hogy felismerd
a minket, körülvevő szépséget.

Bátorságot, hogy kitarts és egyre erősebb légy,
örömet, elégedettséget, szeretetet.

Életet, melyet érdemes élni!


ÁLDOTT PÜNKÖSDÖT
 
PÜNKÖSD


A pünkösd jő - de meg nem érti titkát
a szív, amelyben még az Úr nem él;
Itt a tavasz, - bimbófejük kinyitják
a kis virágok, zöldül a levél.
Mit ér, ha a természet újra éled,
a föld örül, madárka énekel,
de a szívünkben még az égi Lélek
élet tavaszát nem költhette fel?

Ha szívünket a Lélek át nem hatja,
hervadt virág csak minden ünnepünk,
Hiába volt a szent karácsony napja,
a húsvét fénye föllángolt - s letűnt.
Az Úr csak egyszer járt itt lenn a földön,
értünk csak egyszer halt kereszthalált,
De kell, hogy pünkösd újra s újra jöjjön,
mert életet csak Isten Lelke ád.


ÁLDOTT HÚSVÉTOT

 Jézus feltámadott, nagy örvendezéssel
Áldják hát az Istent hangos énekléssel.
Áldom én is ezért, mert ma húsvét napja
Virradt mireánk, áldott szent órája
​
Most jöttem Krisztus kicsi mezejéből
Az illatozó rózsák virágos kertjéből
Jézust feszítették nehéz keresztfára
Onnan is levették, koporsóba tették.

De úgy akarta a mennyeknek Atyja
Hogy az Ő szent testét onnan feltámassza
Azt kívánom, most még sokáig éljenek
Kárt, bút, bánatot sose szenvedjenek
Mind földön, mind mennyben boldogok legyenek