Adventi készülődés
A latin
eredetű szó (adventus) megérkezést jelent. A Jézus születésére való
várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka. András napjához
legközelebb eső vasárnap és december 25-e közötti négy hetes "szent idő"
a karácsonyra való lelki felkészülés ideje. Advent első vasárnapja
legkorábban november 27-én, legkésőbb december 3-án lehet.
A
régi időkben éjfélkor harangszó hirdette advent, valamint az egyházi év
kezdetét. Eredete az 5-6. századra nyúlik vissza, ebben az időben az
emberek szigorú böjtöt tartottak. Napfelkelte előtt hajnali miséket
tartottak, amelyeket "angyali misének", "aranyos misének" is neveztek.
1611-ben a nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától vízkeresztig
megtiltotta az esküvőket, zajos mulatságokat. Egyes elméletek szerint
Advent négy hete a Krisztus eljövetele előtti négyezer éves sötétséget
szimbolizálja. Ennek az elméletnek nincs igazolása a liturgiában.
Az
adventi koszorú hagyományának első nyomait a néprajzkutatók északon, a
Keleti-tenger partvidékén és szigetvilágában találták meg.
Fűzfavesszőből koszorút fontak és örökzöldet csavartak köré. Ez a szokás
később Európa más vidékein is meghonosodott.
A valódi adventi
koszorú készítése a 19. században jött divatba. Egy hamburgi lelkész
otthonába egy hatalmas fenyőkoszorút erősített a mennyezetre, melyen 24
gyertya volt, minden adventi napra egy-egy. Később az egyszerűség
kedvéért csak négy gyertyát helyeztek el a koszorún. Minden adventi
vasárnapon eggyel több gyertyát gyújtottak meg. A gyertyákat vörös és
aranyszalagokkal díszítették, az élet és fény jelképével.
Az
advent az ünnepekre való ráhangolódás, a készülődés ideje. Az idő
múlását legérzékletesebben naptárral mérhetjük. Ezért készítenek - főleg
gyerekeknek - adventi naptárt. A naptár a készülődés, várakozás idején
minden nap egy apró ajándékkal, édességgel lepi meg a gyerekeket.
Az első vasárnap angyala
Négy
héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal
kék köpenybe öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az
emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan el van
foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallják a hangját. Ma
van az első napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdik azokat,
akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt.
A második vasárnap angyala
A
második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a
mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni
az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe. De mit tegyen a
serlegbe? Játékot? Ajándékot? Törékeny, finom szövésű ez a serleg, a Nap
sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal
észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit
keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt a szeretetet teszi a
serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe. Mindazok, akik a mennyben
élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a
csillagoknak. Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.
A harmadik vasárnap angyala
Advent
harmadik vasárnapján egy fehér ragyogó angyal jön le a földre. Jobb
kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy
mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti
fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a
kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb,
legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a
béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.
A negyedik vasárnap angyala
A
karácsony előtti utolsó vasárnap egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal
jelenik meg a mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot
tart, és azt pengeti. Közben szépen énekel hozzá. Ahhoz, hogy
meghallhassuk, jól kell figyelnünk, s szívünknek tisztának kell lennie. A
béke dalát énekli. Sok kis angyal kíséri, s együtt énekelnek. Daluktól
valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új
élet tavasszal a Földön.