Adventi
elmélkedések 13. - Ünnep
Földi
létünk talán egyik legfontosabb célja, hogy ünnepet
szervezhessünk magunknak, és egymásnak. Életünk apróbb
győzelmeit közösen, együtt meg kell ünnepelnünk.
Az ünnepek
erősítik hitünket, összetartozásunkat, közösségünket.
Az
lenne jó, ha nemcsak családi veszekedésekkel, tüntetésekkel,
hanem Isten országát építő ünnepekkel fejeznénk ki a hitünket.
Nem elég szembefordulnunk valamivel, hanem valljuk meg azt, hogy mit
hiszünk, hova tartozunk!
A pozitív értékek melletti
elkötelezettség a leghangosabb tiltakozás mindaz ellen, amivel nem
értünk egyet, amitől el szeretnénk határolódni.
A buta
sötétségre a fény legyen a mi válaszunk!
Jézus
húsvét hajnalán nem beszélt Heródesről, Kaifásról, ő nem
foglalkozik a butaságból fakadt tettekkel.
Én sem akarok harcolni
a rosszal.
Nem hiszek a passzív ellenállásban, mely megbénít,
felemészti családjaink, nemzetünk tartalékait.
Gyújtsunk fényt,
mondjunk igent az életre, a szeretetre!
Rendezzünk
örömteli, tiszta nemzeti ünnepeket!
Ezek
az ünnepek az élet forrásai lehetnek, szaporodó gyümölcsük
életet hozhat.
Jó lesz látni, hogy a kis összefogásunkból,
hogyan kezd épülni, bontakozni a holnapunk.
